2010. március 22., 09:132010. március 22., 09:13
A sepsiszentgyörgyi múzeumban holnap nyíló kályhacsempetárlat célja elsősorban a Székelyföldön készült helybeli, valamint a térség csempeművészetére ható habán és szász csempekészítő központok népszerűsítése, ugyanakkor azon kompozíciós elvek és alapmotívumok bemutatása, amelyek alapvetően befolyásolták a székelyföldi csempekészítő központok munkásságát.
A hutteritáknak vagy hutteri testvéreknak, régi magyar nevükön habánoknak nevezik a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot. Tagjai szigorúan szabályozott közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek – a 16–18. században Közép-Európában, így a Magyar Királyság és Erdély területén is. Az erdélyi tárgykultúrában a 15. században megjelent kályhacsempék – ezek váltották fel a korábban divatos sövényfonatú, agyagtapasztásos kályhákat és a korongolt kályhaszemeket – népszerűsítésében a habán fazekasoké az elsődleges érdem.
A Bethlen Gábor által 1622-ben Alvincre letelepített morvaországi anabaptista (habán) kolónia fazekasai a ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha fogalommá vált a Székelyföld területén is. A vidék agyagművességére a habánokén kívül a szászok művészi kivitelezésű csempéi hatottak leginkább, Nagyszebenben már a 14. században megalakult az egyesült szász fazekas céh, ennek szétbomlásából alakultak ki a szász városok saját céhei. A 17. századra a szász fazekas céhek tagjai erős konkurenciát jelentettek a habánoknak.
Brassó, Szeben, Homoróddaróc, Beszterce ragyogó mázú reneszánsz és barokk hatásokat kamatoztató csempeművészete Erdély egész területén csodált volt. A Székelyföld területén különösen a brassói fazekas céh termékei terjedtek el, igen erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát. A régióbeli „csempetermésből” a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, küsmödi, csíkmadarasi, makkfalvi, kézdivásárhelyi, magyarhermányi, kálnoki, pávai „iskolát” próbálja szemléltetni a Székely Nemzeti Múzeum kiállítása, amelynek legrégibb darabja egy 16. századi csempe. Az elmúlt időszak sikeres tárlatai után a Székely Nemzeti Múzeum most mindenkit arra invitál, hogy a 2010. június 15-éig nyitva tartó kiállításon fedezze fel az erdélyi csempekultúrát.
Sok szülő számára fejtörést jelent mit pakoljon tízóraira gyerekének. A gyors, de kevésbé egészséges megoldások könnyen előtérbe kerülnek, pedig a gyerekek figyelme, teljesítménye és hosszú távú egészsége nagyban függ attól, mi kerül az uzsonnásdobozba.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. Ugyanakkor a nyaralás élvezetét csak fokozza a tenger.
Szeptember 26–28. között Gyulán és környékén rendezik meg a Muzsikál az erdő programsorozatot.
Három személy került 24 órás őrizetbe a halálos áldozattal járó szombati craiovai tömegverekedés résztvevői közül. Az ügyészség az előzetes letartóztatásukat indítványozza a Dolj megyei törvényszéknek – számolt be vasárnap a Dolj megyei rendőrség.
A Iaşi megyei rendőrség állatkínzás miatt eljárást indított egy 54 éves nő ellen, aki a gyanú szerint elkapott egy galambot és megette. A nő „nem megfelelő” viselkedése miatt a Socola Intézetbe szállították kezelésre.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
Egy ember meghalt, négy pedig megsérült és kórházba került egy szombaton Craiova egyik sugárútján történt konfliktus nyomán – közölte a Dolj megyei rendőrség. Sajtóértesülések szerint három embert őrizetbe vettek.
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.