2010. március 22., 09:132010. március 22., 09:13
A sepsiszentgyörgyi múzeumban holnap nyíló kályhacsempetárlat célja elsősorban a Székelyföldön készült helybeli, valamint a térség csempeművészetére ható habán és szász csempekészítő központok népszerűsítése, ugyanakkor azon kompozíciós elvek és alapmotívumok bemutatása, amelyek alapvetően befolyásolták a székelyföldi csempekészítő központok munkásságát.
A hutteritáknak vagy hutteri testvéreknak, régi magyar nevükön habánoknak nevezik a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot. Tagjai szigorúan szabályozott közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek – a 16–18. században Közép-Európában, így a Magyar Királyság és Erdély területén is. Az erdélyi tárgykultúrában a 15. században megjelent kályhacsempék – ezek váltották fel a korábban divatos sövényfonatú, agyagtapasztásos kályhákat és a korongolt kályhaszemeket – népszerűsítésében a habán fazekasoké az elsődleges érdem.
A Bethlen Gábor által 1622-ben Alvincre letelepített morvaországi anabaptista (habán) kolónia fazekasai a ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha fogalommá vált a Székelyföld területén is. A vidék agyagművességére a habánokén kívül a szászok művészi kivitelezésű csempéi hatottak leginkább, Nagyszebenben már a 14. században megalakult az egyesült szász fazekas céh, ennek szétbomlásából alakultak ki a szász városok saját céhei. A 17. századra a szász fazekas céhek tagjai erős konkurenciát jelentettek a habánoknak.
Brassó, Szeben, Homoróddaróc, Beszterce ragyogó mázú reneszánsz és barokk hatásokat kamatoztató csempeművészete Erdély egész területén csodált volt. A Székelyföld területén különösen a brassói fazekas céh termékei terjedtek el, igen erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát. A régióbeli „csempetermésből” a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, küsmödi, csíkmadarasi, makkfalvi, kézdivásárhelyi, magyarhermányi, kálnoki, pávai „iskolát” próbálja szemléltetni a Székely Nemzeti Múzeum kiállítása, amelynek legrégibb darabja egy 16. századi csempe. Az elmúlt időszak sikeres tárlatai után a Székely Nemzeti Múzeum most mindenkit arra invitál, hogy a 2010. június 15-éig nyitva tartó kiállításon fedezze fel az erdélyi csempekultúrát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok