2010. március 22., 09:132010. március 22., 09:13
A sepsiszentgyörgyi múzeumban holnap nyíló kályhacsempetárlat célja elsősorban a Székelyföldön készült helybeli, valamint a térség csempeművészetére ható habán és szász csempekészítő központok népszerűsítése, ugyanakkor azon kompozíciós elvek és alapmotívumok bemutatása, amelyek alapvetően befolyásolták a székelyföldi csempekészítő központok munkásságát.
A hutteritáknak vagy hutteri testvéreknak, régi magyar nevükön habánoknak nevezik a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot. Tagjai szigorúan szabályozott közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek – a 16–18. században Közép-Európában, így a Magyar Királyság és Erdély területén is. Az erdélyi tárgykultúrában a 15. században megjelent kályhacsempék – ezek váltották fel a korábban divatos sövényfonatú, agyagtapasztásos kályhákat és a korongolt kályhaszemeket – népszerűsítésében a habán fazekasoké az elsődleges érdem.
A Bethlen Gábor által 1622-ben Alvincre letelepített morvaországi anabaptista (habán) kolónia fazekasai a ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha fogalommá vált a Székelyföld területén is. A vidék agyagművességére a habánokén kívül a szászok művészi kivitelezésű csempéi hatottak leginkább, Nagyszebenben már a 14. században megalakult az egyesült szász fazekas céh, ennek szétbomlásából alakultak ki a szász városok saját céhei. A 17. századra a szász fazekas céhek tagjai erős konkurenciát jelentettek a habánoknak.
Brassó, Szeben, Homoróddaróc, Beszterce ragyogó mázú reneszánsz és barokk hatásokat kamatoztató csempeművészete Erdély egész területén csodált volt. A Székelyföld területén különösen a brassói fazekas céh termékei terjedtek el, igen erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát. A régióbeli „csempetermésből” a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, küsmödi, csíkmadarasi, makkfalvi, kézdivásárhelyi, magyarhermányi, kálnoki, pávai „iskolát” próbálja szemléltetni a Székely Nemzeti Múzeum kiállítása, amelynek legrégibb darabja egy 16. századi csempe. Az elmúlt időszak sikeres tárlatai után a Székely Nemzeti Múzeum most mindenkit arra invitál, hogy a 2010. június 15-éig nyitva tartó kiállításon fedezze fel az erdélyi csempekultúrát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Látogatottsági adatok