
Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 28., 10:492009. szeptember 28., 10:49
Verőfényes napsütés szegődött szombaton a Görgényi-havasokban az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) marosvásárhelyi osztálya által megszervezett Teleki Samu Emlék- és Teljesítménytúra résztvevői mellé, akik 20, illetve 40 kilométeres távon gyalogoltak, hogy megcsodálják a vidék bükkerdőkkel, máshol őzlábgombás tisztásokkal borított szépségét. Péntek este a görgényüvegcsűri iskolában fogadták a szervezők a messziről érkezőket. A vacsorát rövid ismerkedés, közös éneklés követte, de igyekezett mindenki mihamarabb bebújni hálózsákjába, hogy pihenten induljon neki a másnapi túrának.
Reggel hat órakor a szomszédos templom harangja ébresztett, ideje volt készülődni. Gyors pakolászás, mosdás és máris készenlétben voltak a 40 kilométeres túrára jelentkezők. Az iskolában térképet, almát, vizet és csokit, valamint jó tanácsokat adtak a bakancsosoknak, akik 7 óra után 10 perccel, kürtszóra el is indultak, hogy a 40 kilométeresnek hirdetett, de valójában 44 kilométeres távot legyalogolják. Amint kiértünk a faluból, fákkal ölelt erdei úton haladtunk hosszú kilométereken keresztül.
A Nagy Kásva-patak mentén emelkedtünk egyre magasabbra, egészen addig, míg elértük az 1205 méteres szintet, az első ellenőrző pontot, ahol krumplicukorral fogadtak. Rövid nosztalgiázás, bejelentkezés után a Széles-tető fele vezettek a jelzések, majd egy hatalmas, ugyanakkor hangulatos bükkerdő árnyékában haladtunk tovább, egészen a Moica csúcsáig. Itt újabb ellenőrző pont volt, majd az ilyenkorra esedékes energiabevitel után újra elindultunk. Hamarosan olyan tisztásra érkeztünk, ahol lépten-nyomon őzlábgombák virítottak: ellenállni nem lehetett, néhányuk hátizsákjainkba került egy kellemes vacsora reményében.
A Nagy-Iszticsó völgyén le, a Kis-Iszticsó völgyén fel, nehéz patakmenti terepen haladva értük el a harmadik pontot, ahonnan feltöltődve attól, hogy már nincs több emelkedő, újra elindultunk a bükkfák árnyékában. A szervezők munkáját dicséri, hogy a tavalyihoz képest változott az útvonal, hangulatos ösvényeken, mezőkön, szekérutakon haladtunk egészen a faluig. Az utolsó bejelentkezéskor taps és gratuláció fogadta a résztvevőket, továbbá egy-egy emléklap is. Ezt követően pedig a megéhezett gyaloglókat megvendégelték, egy fradigulyásnak (Mindent bele!) nevezett ízletes bográcsossal vártak a marosvásárhelyi EKE-sek.
Szabó Anita székelyudvarhelyi tájfutó a nők közül elsőként érkezett meg, számára egy 44 kilométeres táv és 1500 méteres szint megtétele nem okoz különösebb nehézséget. „Nagyon szép volt a táj, nem volt nehéz végigfutni, bár a meredek oldalakon eléggé kellett kapaszkodni. Ezen a túrán most indultam először, de máskor is el szeretnék jönni” – fejtette ki a Krónikának. A férfiaknál a székelyudvarhelyi Ilyés Loránd és a gyergyószentmiklósi Tófalvi Zsolt érkezett be elsőnek. Zsolt is először volt itt, elmondása szerint más túrákhoz képest könnyű volt a terep.
A 20-as távon a férfiak közül Karamán Zsoltnak volt a legjobb ideje, a nők közül pedig Cservenyák Eszter és Karamán Ibolya értek be a leghamarabb. Érdekességnek számít ugyanakkor, hogy a 20 kilométeres szakaszt egy nyolcéves kislány, Jakab Éva Erika is megtette. „Nem fáradtam el, anyuval nehezebb túrákra is el szoktunk menni” – mondta mosolyogva a vékonyka, szőke kislány.
„Idén 59-en neveztek be a túránkra. Reménykedtünk abban, hogy többen is eljönnek, de sajnos a párhuzamos rendezvények miatt csak 26-an neveztek a 40-esre és 33-an a 20-as túrára” – részletezte lapunknak Pánczél Tibor, az EKE marosvásárhelyi alelnöke. Hozzátette: valamivel hosszabbak lettek a szakaszok a meghirdetett 20, illetve 40 kilométernél, mivel ezek kialakításakor megpróbálták kiiktatni a fakitermelő utakat.
A Teleki Samu Emlék- és Teljesítménytúra másnapján a résztvevők a nagy utazóra, Teleki Samura emlékeztek kisebb túrákkal, emlékhelyek meglátogatásával.
Szerző: Csáki Emese
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.