A marosvásárhelyi hangszerkészítő régi szakemberek hangszerei után készít sablonokat
Fotó: Facebook/Csibi István
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával, kitérve az alapanyagok fontosságára, az aprólékos és összetett munkára.
2024. november 17., 18:552024. november 17., 18:55
Már gyermekkorában is ezermester volt, mindenfélével szeretett foglalkozni Csibi István, akinek a faipari képzés során keltette fel érdeklődését a hangszerkészítés, a vele járó aprólékos és összetett munka. A szászrégeni születésű, Marosvásárhelyen élő fiatalember a Krónika érdeklődésére felidézte, kezdetben hangszergyárban dolgozott, majd teljesen más technikát alkalmazó magánműhelyben tanult meg igazán profi módon hangszereket készíteni.
tehát azt is, ami nem az én munkám. Viszont így tudtam megtanulni rengeteg részét ennek a mesterségnek” – fogalmazott a hangszerkészítő.
Csibi István a pontos munka híve
Fotó: Videófelvétel
Mint kifejtette, a munka az alapanyag kiválasztásával kezdődik, melynek hibamentesnek és száraznak kell lennie. „A tető lucfenyőből készül, a hát juharfából. Bár a hullámos juhar a fa betegségét jelzi, nem gyengíti a minőségét, hanem jellegzetes szépséget ad neki. Ezt követően kezdődik az asztalos munka, viszont az is fontos, hogy egy profi zenésznek vagy például egy kezdő gyereknek készül a hangszer, ugyanis mindkét esetben eltérő a beállítás” – hívta fel a figyelmet a hegedűt, brácsát és csellót készítő szakember.
A hangszerek lakkozási folyamata fél hónapot is eltart
Fotó: Facebook/Csibi István
Arra a kérdésünkre, hogy mennyi időt vesz igénybe ez a munka, Csibi István azt felelte, a
A cselló nagyobb méretét tekintve hosszadalmasabb asztalos munkát igényel, a lakkozási folyamatnál nincs eltérés. „Az igazi kihívás, amikor profi zenészeknek készítek hangszert, és büszke vagyok, hogy eljutottam erre a szintre, hiszen tőlük tanulok is. Én teszem rá a húrokat a hangszerekre, felhangolom őket, de sajnos játszani nem tudok rajtuk, ezért még nagyobb szükségem van a profi zenészekre” – részletezte Csibi István, aki többek között a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és a Művészeti Főgimnázium zenészeinek készít, illetve javít hangszereket szászrégeni műhelyében.
A szászrégeni műhelyben készülnek az új hangszerek
Fotó: Facebook/Csibi István
Mint mondta, a javításból is nagyon sok mindent lehet tanulni. „Egy javításra szoruló régi jó hangszer olyan mint egy könyv, lehet belőle tanulni. Az újakhoz képest mások a méretei, mivel fából van, idővel változhat a formája, ahol gyenge az anyag, megreped, ezért a javításhoz kissé másfajta tudás szükséges, amire szintén a zenészektől tehetünk szert” – magyarázta a szakember,
Mint mondta, fontos, hogy ne legyen semmiféle mellékfeszültség, a különböző daraboknak ragasztó nélkül is össze kell állniuk, ha pontosan rakták össze őket.
A farészek összeállításakor nem lehet semmiféle mellékfeszültség
Fotó: Facebook/Csibi István
Rámutatott, ehhez a munkához nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási tudás is szükséges, hiszen a hangszer nyakán látható modell az alkotó aláírásának is tekinthető. „Amikor elkészítesz egy hangszert egy másik modell alapján, fontos, hogy az felismerhető legyen.
Van, aki a saját ötletei alapján dolgozik, nekem is tervben van, de már annyi mindent kipróbáltak, hogy igazából már nem lehet újat mutatni. Annyit lehet hozzátenni, hogy az ember minél precízebben dolgozik és minél minőségibb munkát végez” – összegezte a hangszerkészítés sikerének kulcsát Csibi István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!