
A marosvásárhelyi hangszerkészítő régi szakemberek hangszerei után készít sablonokat
Fotó: Facebook/Csibi István
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával, kitérve az alapanyagok fontosságára, az aprólékos és összetett munkára.
2024. november 17., 18:552024. november 17., 18:55
Már gyermekkorában is ezermester volt, mindenfélével szeretett foglalkozni Csibi István, akinek a faipari képzés során keltette fel érdeklődését a hangszerkészítés, a vele járó aprólékos és összetett munka. A szászrégeni születésű, Marosvásárhelyen élő fiatalember a Krónika érdeklődésére felidézte, kezdetben hangszergyárban dolgozott, majd teljesen más technikát alkalmazó magánműhelyben tanult meg igazán profi módon hangszereket készíteni.
tehát azt is, ami nem az én munkám. Viszont így tudtam megtanulni rengeteg részét ennek a mesterségnek” – fogalmazott a hangszerkészítő.
Csibi István a pontos munka híve
Fotó: Videófelvétel
Mint kifejtette, a munka az alapanyag kiválasztásával kezdődik, melynek hibamentesnek és száraznak kell lennie. „A tető lucfenyőből készül, a hát juharfából. Bár a hullámos juhar a fa betegségét jelzi, nem gyengíti a minőségét, hanem jellegzetes szépséget ad neki. Ezt követően kezdődik az asztalos munka, viszont az is fontos, hogy egy profi zenésznek vagy például egy kezdő gyereknek készül a hangszer, ugyanis mindkét esetben eltérő a beállítás” – hívta fel a figyelmet a hegedűt, brácsát és csellót készítő szakember.
A hangszerek lakkozási folyamata fél hónapot is eltart
Fotó: Facebook/Csibi István
Arra a kérdésünkre, hogy mennyi időt vesz igénybe ez a munka, Csibi István azt felelte, a
A cselló nagyobb méretét tekintve hosszadalmasabb asztalos munkát igényel, a lakkozási folyamatnál nincs eltérés. „Az igazi kihívás, amikor profi zenészeknek készítek hangszert, és büszke vagyok, hogy eljutottam erre a szintre, hiszen tőlük tanulok is. Én teszem rá a húrokat a hangszerekre, felhangolom őket, de sajnos játszani nem tudok rajtuk, ezért még nagyobb szükségem van a profi zenészekre” – részletezte Csibi István, aki többek között a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia és a Művészeti Főgimnázium zenészeinek készít, illetve javít hangszereket szászrégeni műhelyében.
A szászrégeni műhelyben készülnek az új hangszerek
Fotó: Facebook/Csibi István
Mint mondta, a javításból is nagyon sok mindent lehet tanulni. „Egy javításra szoruló régi jó hangszer olyan mint egy könyv, lehet belőle tanulni. Az újakhoz képest mások a méretei, mivel fából van, idővel változhat a formája, ahol gyenge az anyag, megreped, ezért a javításhoz kissé másfajta tudás szükséges, amire szintén a zenészektől tehetünk szert” – magyarázta a szakember,
Mint mondta, fontos, hogy ne legyen semmiféle mellékfeszültség, a különböző daraboknak ragasztó nélkül is össze kell állniuk, ha pontosan rakták össze őket.
A farészek összeállításakor nem lehet semmiféle mellékfeszültség
Fotó: Facebook/Csibi István
Rámutatott, ehhez a munkához nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási tudás is szükséges, hiszen a hangszer nyakán látható modell az alkotó aláírásának is tekinthető. „Amikor elkészítesz egy hangszert egy másik modell alapján, fontos, hogy az felismerhető legyen.
Van, aki a saját ötletei alapján dolgozik, nekem is tervben van, de már annyi mindent kipróbáltak, hogy igazából már nem lehet újat mutatni. Annyit lehet hozzátenni, hogy az ember minél precízebben dolgozik és minél minőségibb munkát végez” – összegezte a hangszerkészítés sikerének kulcsát Csibi István.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!