
A marosvásárhelyi kutatók azt vizsgálták, hogy miként lehetne növelni az egynyári ürömből kivonható hatóanyag mennyiségét
Fotó: Wikipédia
A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kutatói.
2018. április 16., 14:252018. április 16., 14:25
2018. április 16., 14:552018. április 16., 14:55
A Balog Adalbert, a Sapientia EMTE professzora és Domokos Erzsébet, a MOGYE adjunktusa vezetésével folyt kutatás eredményeit a világ egyik legidézettebb tudományos folyóiratában, a Frontiers in Plant Science-ben közölték – számolt be hétfőn a Sapientia közleménye.
Az összegzés felidézi, hogy a malária gyógyítására alkalmazott legfontosabb hatóanyag, az artemisinin felfedezéséért Tu Ju-ju kínai tudós 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán elvégzett kísérletek során – 100 gramm növényre számolva – az artemisinin mennyiséget 17 százalékkal sikerült növelni, ha a növények gyökereit a rhizophagus irregularis szimbionta gombával kezelték. Ugyanakkor kimutatták, hogy
A közlemény szerint mivel maláriában jelenleg 550 millió embert fertőzött világszerte és a halottak száma évente eléri az egymilliót, ennek jelentős hányada gyermek, az egynyári üröm termelése, valamint a belőle kivont hatóanyag mennyiségének növelése nagy kihívást jelent a gyógyszergyártók számára. A felfedezés nagyban hozzájárulhat a malária elleni hatóanyag olcsóbb és nagyobb mennyiségben való termeléséhez.
A kutatásban a két kutatásvezető mellett Mara Gyöngyvér, Jakab-Farkas László, Bíró-Janka Béla és Albert Csilla (Sapientia EMTE), valamint Darkó Béla (MOGYE) is részt vett.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!