
Rossz beidegződés. A fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat
Fotó: Pixabay
Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat – jelentette be a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában az autizmus világnapján, szerdán.
2025. április 02., 12:402025. április 02., 12:40
Kósa Ádám elmondta: az alaptörvénybe azért kerül be a korábbi helyett a fogyatékossággal élők kifejezés, mert a köznyelvben használt fogyatékkal élő helytelen és maguk az érintettek sem fogadják azt el, ráadásul a kifejezés „katonai szakszónak” számít, amelyet az állománnyal kapcsolatosan használ a honvédség – fűzte hozzá. Rámutatott:
általa jobban megérthetők és elfogadhatók a fogyatékossággal élő embertársaink.
Az alaptörvényen túl több tucat törvényben is át fogják írni a kifejezést, amivel azt bizonyítják, hogy a kormány számára fontos ez a társadalmi csoport, amely egyébként az emberek tíz százalékát öleli fel Magyarországon. Fontos megmutatni, hogy ezek az emberek nagyon fontosak és ugyanúgy képesek értékteremtésre, mint a fogyatékosság nélkül élő társaik – hívta fel a figyelmet Kósa Ádám.

Romániában csaknem egymillió fogyatékkal élő embert tartanak számon – jelentette ki Monica Solomie, a fogyatékkal élő személyek országos hatóságának (ANPDPD) igazgatóhelyettese egy keddi szakkonferencián.
és ez a szám folyamatosan nő, hiszen a különböző diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően egyre több gyermekről derül ki, hogy e fejlődési zavarban szenved.
Mint mondta, a társadalmak a különböző kampányoknak is köszönhetően fogadják el egyre jobban az autizmussal élőket, a kormány pedig szükségleteik kielégítésében tud segítséget nyújtani számukra.

Kolozsváron egyedülálló, akkreditált magyar nyelvű intézményként biztosít szociális szolgáltatást fogyatékkal élő felnőttek számára a Gondviselés Egyesület. A megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő szervezet elnökével, Gergely Katalinnal beszélgettünk.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!