
A kora nyári forróság ellenére idén is több ezren látogattak ki a Romulus Vuia Néprajzi Parkban szervezett jazzfesztiválra
Fotó: Jazz in the Park
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A korábbi években Európa legjobb kisfesztiválja címet is elnyerő, családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt, zenei bravúrokban gazdag koncerteket, megható pillanatokat tartogatott a közönség számára.
2025. június 09., 14:052025. június 09., 14:05
2025. június 09., 14:132025. június 09., 14:13
Nemcsak az őszi esős időben, hanem a nyári melegben is ideális teret biztosít a Hója-erdő melletti falumúzeum az autentikus jazz-zenének, derült ki a hétvégén, a Jazz in the Park 13. kiadásán. Idén a korábbi évektől eltérően nem az őszi fesztiválidőszak lezárásaként, hanem nyárindító eseményként várta a zenekedvelőket a korábbi években Európa legjobb kisfesztiváljának választott kincses városi rendezvény.
A szervezők közlése szerint a fesztivál pénteki nyitónapján 6500 ember látogatott ki szabadtéri múzeumba. A legnagyobb érdeklődést a libanoni–francia Ibrahim Maalouf & Trumpets of Michel-Ange koncertje övezte. A kilenctagú együttes különleges hangzásvilágot varázsolt a skanzenbe: a fúziós zenei élményt az arab népzenei hagyományok, a tarab dallamvilág, valamint a jazz, a pop és az elektronikus zene elemei színesítették.
A közel-keleti származású Ibrahim Maalouf projektjének különlegessége az a negyed‑tons trombita volt, amit Nassim Maalouf, Ibrahim apja fejlesztett ki, lehetővé téve az arab skálák pontos megszólaltatását. A zenei bravúrokban gazdag koncert egyik legmeghatóbb pillanata volt, amikor a művész fellépésük végén egyperces csendet kért a közel-keleti konfliktusok áldozatainak emlékére, a közönség pedig mobiltelefonokkal világítva fejezte ki együttérzését.
A Hója-erdő szomszédságában található falumúzeum adott otthont a háromnapos zenei rendezvénynek
Fotó: Jazz in the Park
Ugyancsak a fesztivál kezdőnapján a skandináv jazz különleges világába kalauzolta a közönséget a svédországi Jakob Karlzon Trio. A zenekar kifinomult technikával és mesteri improvizációval teremtett egyedi hangulatot a skanzenben, amely a műfaj kedvelőit egy pillanat alatt magával ragadta. A klasszikus zongora-bőgő-dob felállásban játszó trió muzsikája nem csupán a skandináv jazz letisztult líraiságát idézte meg, hanem bátran nyúlt más stílusokhoz is: a finom minimalizmusból kiindulva fokozatosan építkezett elektronikus hatásokkal, skandináv népzenei motívumokkal, sőt olykor heavy metalos lüktetéssel és klasszikus zenei harmóniákkal is.
Az afrobeat lüktetése határozta meg a fesztivál második napját, amelyre a szervezők közlése szerint több mint hétezren látogattak ki. A nap főszereplői a brit Kokoroko és a nigériai Seun Kuti & Egypt 80 voltak, akik különleges hangulatot varázsoltak a Dombszínpadra (Hill Stage). A brit formáció igazi zenei utazásra hívta a közönséget, a zenekar játékában finoman rétegződtek egymásra a nyugat-afrikai ritmusok és a londoni jazz-színtér modern hangzásai, a ritmusokra a közönségből többen is táncra perdültek.
A hangulatot tovább fokozta a Seun Kuti & Egypt 80 koncertje, a nigériai zenész és formációja apja, Fela Kuti, az afrobeat megteremtőjének nyomdokain haladva robbanékony energiával lépett színpadra. Koncertjük zárásaként Gáza szabadságáért, Európa jobboldali fasizmus alóli felszabadulásáért is felszólalt az afrikai zenész.
Az afro-beat ritmusait hozta el Kolozsvárra a nigériai Seun Kuti és együttese
Fotó: Jazz in the Park
Vasárnap a Jazz in the Park zárónapját az amerikai Delvon Lamarr Organ Trio koncertje nyitotta, amely már ismerősen csengett a kolozsvári jazzkedvelők számára. A seattle-i soul-jazz formáció Hammond-orgonán játszó frontembere ugyanis nem először lépett színpadra a kincses városban. A vasárnap délutáni koncerten az együttes a tőle megszokott improvizatív, hosszú jam-szekciókkal tűzdelt, könnyed, groove-központú műsort kínált a közönségnek.
A vasárnapi kínálat számunkra kedvenc koncertje a brit Mammal Hands fellépése bizonyult, a norwichi trió intenzív, hipnotikus élményt varázsolt a Hója-erdő szomszédságába. A szaxofon, zongora és dob összehangolt játéka révén olyan fúziót hozott létre, amely egyszerre idézte a minimalista kompozíciók meditatív világát és a kortárs jazz sodró energiáit.
A zárókoncertet megelőzően a fesztivál szervezői elmondták, jó választásnak bizonyult nyár elejére időzíteni a fesztivált, sokan a Jazz in the Park legjobban sikerült kiadásának tekintik az idei rendezvényt, és a 2026-os fesztiválra már 1500 bérletet eladtak. Az est utolsó, sokak által várt fellépője a nigériai Nneka volt. Mint a szervezők elmondták, a különleges hangú énekesnőt már 6 éve is meghívták a fesztiválra, sajnos akkor a pandémia miatt nem sikerült eljönnie Kolozsvárra. A hip-hop, soul, afrobeat, reggae elemeket ötvöző Nneka koncertje elvarázsolta a közönséget,
A nagykoncertek mellett a Hója-erdő szomszédságában található skanzen számos egyéb programmal is várta a látogatókat a fesztivál mindhárom napján. Az egyik udvarban a zenekedvelők örömére folyamatosan zajlottak a kötetlen jamsessionök, amelyekbe bárki bekapcsolódhatott, de a lemezlovasok is gondoskodtak a hangulatról.
Egy másik udvarban helyi termékek vására zajlott, de étterem is „nyílt”, a gyorskajáldák mellett több vendéglátóipari egység is abrosszal terített asztallal várta a vendégeket a nem mindennapi helyszínen, az árak pedig a megszokott kolozsvári fesztiválárakat tükrözték, 15 lejbe került egy palacsinta, 16 lej egy pohár sör. A fesztivál idei kiadása is megőrizte családbarát jellegét, a rendezvény egész ideje alatt gyerekudvar is működött, a helyszín jellegéhez igazodóan népi mesterségekkel ismerkedhettek, kézműves tevékenységeken is részt vehettek a legkisebbek.

Világhírű zenészeket várnak a kolozsvári Jazz in the Park fesztiválra, melyet augusztus 30. és szeptember 1. között tartanak a Hója-erdőbeli skanzenben.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!