
Több erdélyi városban szerveztek önkéntes akciót októberben a németországi kezdeményezésű, 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű mozgalom keretében.
2017. október 24., 14:262017. október 24., 14:26
A segítségnyújtás közösségformáló erejére próbálja felhívni a figyelmet a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű mozgalom, amelynek keretében egy októberi hétvégén Európa-szerte önkéntesek segítenek hátrányos helyzetű embereken. A kezdeményezés ötlete 1995-ben fogalmazódott meg Németországban, az évek során további tíz ország csatlakozott a mozduláshoz, és három éve Erdélyben is szerveznek ilyen jellegű programokat.
– mondta el a Krónika megkeresésére Rusu Szidónia, a mozgalom erdélyi koordinátora. Hozzátette, a kezdeményezés érdekessége, hogy ugyanazon a hétvégén szervezik meg körülbelül tíz európai országban, idén október 12–15. között, tavaly egy héttel korábban. Mint kifejtette, azért célozzák meg az októberi hónapot, mert szeretnék bevonni a középiskolásokat és egyetemistákat is.
Nagyváradon például egy egész osztály beszállt a projektbe a Katolikus Gimnáziumból” – részletezte a programfelelős.
A szervezetek, csapatok főként szociális jellegű – időseknek, fiataloknak szervezett programok, előadások, segítségnyújtás – projekteket szoktak benyújtani, de ökológiai – erdőtakarítás, szemétszedés, faültetés – és fejlesztő – játszóterek, óvodák felújítása, kerítések festése – programok is szerepelnek a tervezetekben.
Erdélyben idén hét projekttel jelentkeztek, szerepelt közte idősek látogatása, roma gyerekekkel való foglalkozás, játszóházfestés, őszi takarítás, templom körüli munkálatok végzése – ezeken közel 100 önkéntes vett részt.
„A mi projektünk keretében Marossárpatakon festettük meg a Cini Lulugyi nevű játszóház külső falait, illetve különböző foglalkozásokat szerveztünk az ottani roma gyerekeknek. Az apróságok nagyon élvezték, nekik mindig nagy meglepetés, amikor külsősök jönnek, mert ez eléggé elzárt közösség. Nagyon örültek annak, hogy egy nagy csapat csak azért jött, hogy velük foglalkozzék, játsszék, énekeljen” – fogalmazott a koordinátor.
Mint kifejtette, a tevékenységeket három napra kellett volna szervezni, de ezek általában egy-két napot tartanak. Továbbra is főként szociális jellegű projektet szeretnének megvalósítani, illetve minél több erdélyi településen népszerűsíteni a kezdeményezést.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
szóljon hozzá!