Az új intézmény az erdélyi zeneszerzők hagyatékának intézményes gyűjtését és feldolgozását tűzte ki célul
Fotó: Pexels
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológus, gyűjteményvezető a hiánypótló, kolozsvári székhelyű intézményről, az erdélyi zeneszerzők hagyatékának gyűjtéséről és feldolgozásáról, céljaikról beszélt a Krónikának.
2026. április 01., 08:012026. április 01., 08:01
Létrejött nemrég az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma, amelynek gyűjtőkörébe elsősorban a 20-21. századi erdélyi zeneszerzők kéziratos vagy másolt kompozíciói tartoznak. Ezek szakszerű feldolgozása, a kutatók számára elérhetővé tétele és a szélesebb közönség elé tárása egyaránt célja és feladata a gyűjteménynek. Sófalvi Emese muzikológussal arról beszélgettünk, hogy miért tekinthető mérföldkőnek az Erdélyi Zeneszerzők Archívumának létrehozása a romániai magyar zenetudomány számára. „Erdély gazdag zenei kultúrája nemcsak az élő népzenében gyökerezik, hanem a több mint kétszáz éves zenés színpadi hagyományban, az intézményes zeneoktatásban és az európai vérkeringéshez kapcsolódó koncertéletben is.
Az archívum létrehívását mérföldkő helyett inkább rég esedékes, becsületbeli kötelességnek nevezném. Nem csupán a helyi zenei hagyomány, a saját identitásunk miatt, hanem azért is, mert így lehetőségünk nyílik arra, hogy az itt élő és alkotó művészek munkásságát, életművét kelet-európai és nemzetközi kontextusba helyezzük. Röviden: értékeket mentünk, gyűjtünk, őrzünk, mutatunk fel és adunk tovább” – mondta a Krónika érdeklődésére a gyűjteményvezető.
Sófalvi Emese muzikológus szerint az archívum létrehozása rég esedékes, becsületbeli kötelesség
Fotó: László Ildikó
Hozzátette, az archívum Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző (maga is jelentős erdélyi vonatkozású kézirat-gyűjtemény birtokosa) kezdeményezésére és támogatásával alakult. „Jelzésértékű számunkra, hogy az archívum több intézmény összefogása révén jött, jöhetett létre, ez nem egyéni megvalósítás.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány rendkívül dinamikusan fejlődő szervezet, nekik az intézményi háttér megteremtését és az anyagi támogatást köszönhetjük. Mivel a romániai társintézménytől még nem tanulhatunk, ezért a budapesti Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma, valamint a Budapest Music Center szakmai partnerségére támaszkodva szeretnénk fejlődni” – magyarázta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának adjunktusa.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen hiányt pótol az új intézmény, és miért maradt eddig megoldatlan az erdélyi zeneszerzők hagyatékának intézményes gyűjtése és feldolgozása, azt felelte, ez a kifejezetten zenei hagyatékoknak dedikált intézmény prioritásként kezeli az erdélyi művészet személyiségei, elsősorban a hazai zeneszerzők, és mellettük az előadóművészek, muzikológusok fennmaradt kéziratos és tárgyi dokumentumait.
Rámutatott, Romániában mindeddig csak széttagolt formában valósulhatott ez meg:
„De például a budapesti Zenetudományi Intézethez (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) hasonló szerkezetű, dokumentumok őrzésével, feldolgozásával és ezeknek a szakma és a nagyközönség elé tárásával foglalkozó román intézménnyel sem rendelkezünk” – magyarázta.
A kották tartalmi feldolgozásához muzikológus szeme és zenetörténész tudása szükséges
Fotó: forrás: Pixabay
Sófalvi Emese arra is kitért, hogy az archívum elsősorban a 20. századi erdélyi vonatkozású zenei kéziratokra koncentrál, emellett gyűjtőkörébe tartoznak a zenei hagyatékokban fellelhető fényképek, plakátok, levelek, elegyes iratok (iskolai bizonyítvány, zeneszerzői vázlatfüzet, koncertműsor) is. „Intézményi együttműködések és magánfelajánlások képezik gyűjteményünk alapját. Folyamatosan tárgyalunk a lehetséges bővítésről, újabb anyagok befogadásáról. A kéziratok és dokumentumok megfelelő tárolását és rendszerezését a szakintézmények (levéltárak, kéziratos különgyűjtemények) gyakorlata szerint valósítjuk meg. A kották tárolása nem tér el más levéltári anyagokétól, azonban tartalmi feldolgozásukhoz már muzikológus szeme és zenetörténész tudása szükséges.
Nagy örömmel és izgalommal vettük át például Delly-Szabó Géza gondosan megőrzött, bekötött kéziratos zeneműveit és Zoltán Aladár kompozícióinak jelentős részét” – részletezte a kolozsvári muzikológus.
Mint kifejtette, a hozzájuk érkező anyagokat először fizikailag rendszerezik, majd jegyzék készül, amely elérhető a honlapukon is. A kéziratokat a levéltári gyakorlatnak megfelelően dolgozzák fel, ezt követi a performens szkennerrel történő digitalizálásuk, hiszen ezzel a továbbiakban már kevésbé sérül a dokumentum (nem kell minden alkalommal fizikailag megmozgatni). Az archívum kolozsvári és marosvásárhelyi munkaponttal működik, előzetes bejelentkezéssel fogadják a kutatókat, érdeklődőket.
Célunk: biztonságban őrizni, szakszerűen feltárni és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenni az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait. Van ebben talán önzés is: amikor nagyszüleink, dédszüleink megvalósításaira fókuszálunk, erre építünk, talán az is ösztönöz bennünket, hogy így a jövő a mi generációnk munkáját, műveit, alkotó személyiségeit is megbecsüli majd” – fogalmazott Sófalvi Emese.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!