
Az új intézmény az erdélyi zeneszerzők hagyatékának intézményes gyűjtését és feldolgozását tűzte ki célul
Fotó: Pexels
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológus, gyűjteményvezető a hiánypótló, kolozsvári székhelyű intézményről, az erdélyi zeneszerzők hagyatékának gyűjtéséről és feldolgozásáról, céljaikról beszélt a Krónikának.
2026. április 01., 08:012026. április 01., 08:01
Létrejött nemrég az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma, amelynek gyűjtőkörébe elsősorban a 20-21. századi erdélyi zeneszerzők kéziratos vagy másolt kompozíciói tartoznak. Ezek szakszerű feldolgozása, a kutatók számára elérhetővé tétele és a szélesebb közönség elé tárása egyaránt célja és feladata a gyűjteménynek. Sófalvi Emese muzikológussal arról beszélgettünk, hogy miért tekinthető mérföldkőnek az Erdélyi Zeneszerzők Archívumának létrehozása a romániai magyar zenetudomány számára. „Erdély gazdag zenei kultúrája nemcsak az élő népzenében gyökerezik, hanem a több mint kétszáz éves zenés színpadi hagyományban, az intézményes zeneoktatásban és az európai vérkeringéshez kapcsolódó koncertéletben is.
Az archívum létrehívását mérföldkő helyett inkább rég esedékes, becsületbeli kötelességnek nevezném. Nem csupán a helyi zenei hagyomány, a saját identitásunk miatt, hanem azért is, mert így lehetőségünk nyílik arra, hogy az itt élő és alkotó művészek munkásságát, életművét kelet-európai és nemzetközi kontextusba helyezzük. Röviden: értékeket mentünk, gyűjtünk, őrzünk, mutatunk fel és adunk tovább” – mondta a Krónika érdeklődésére a gyűjteményvezető.
Sófalvi Emese muzikológus szerint az archívum létrehozása rég esedékes, becsületbeli kötelesség
Fotó: László Ildikó
Hozzátette, az archívum Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző (maga is jelentős erdélyi vonatkozású kézirat-gyűjtemény birtokosa) kezdeményezésére és támogatásával alakult. „Jelzésértékű számunkra, hogy az archívum több intézmény összefogása révén jött, jöhetett létre, ez nem egyéni megvalósítás.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány rendkívül dinamikusan fejlődő szervezet, nekik az intézményi háttér megteremtését és az anyagi támogatást köszönhetjük. Mivel a romániai társintézménytől még nem tanulhatunk, ezért a budapesti Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívuma, valamint a Budapest Music Center szakmai partnerségére támaszkodva szeretnénk fejlődni” – magyarázta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának adjunktusa.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen hiányt pótol az új intézmény, és miért maradt eddig megoldatlan az erdélyi zeneszerzők hagyatékának intézményes gyűjtése és feldolgozása, azt felelte, ez a kifejezetten zenei hagyatékoknak dedikált intézmény prioritásként kezeli az erdélyi művészet személyiségei, elsősorban a hazai zeneszerzők, és mellettük az előadóművészek, muzikológusok fennmaradt kéziratos és tárgyi dokumentumait.
Rámutatott, Romániában mindeddig csak széttagolt formában valósulhatott ez meg:
„De például a budapesti Zenetudományi Intézethez (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) hasonló szerkezetű, dokumentumok őrzésével, feldolgozásával és ezeknek a szakma és a nagyközönség elé tárásával foglalkozó román intézménnyel sem rendelkezünk” – magyarázta.
A kották tartalmi feldolgozásához muzikológus szeme és zenetörténész tudása szükséges
Fotó: forrás: Pixabay
Sófalvi Emese arra is kitért, hogy az archívum elsősorban a 20. századi erdélyi vonatkozású zenei kéziratokra koncentrál, emellett gyűjtőkörébe tartoznak a zenei hagyatékokban fellelhető fényképek, plakátok, levelek, elegyes iratok (iskolai bizonyítvány, zeneszerzői vázlatfüzet, koncertműsor) is. „Intézményi együttműködések és magánfelajánlások képezik gyűjteményünk alapját. Folyamatosan tárgyalunk a lehetséges bővítésről, újabb anyagok befogadásáról. A kéziratok és dokumentumok megfelelő tárolását és rendszerezését a szakintézmények (levéltárak, kéziratos különgyűjtemények) gyakorlata szerint valósítjuk meg. A kották tárolása nem tér el más levéltári anyagokétól, azonban tartalmi feldolgozásukhoz már muzikológus szeme és zenetörténész tudása szükséges.
Nagy örömmel és izgalommal vettük át például Delly-Szabó Géza gondosan megőrzött, bekötött kéziratos zeneműveit és Zoltán Aladár kompozícióinak jelentős részét” – részletezte a kolozsvári muzikológus.
Mint kifejtette, a hozzájuk érkező anyagokat először fizikailag rendszerezik, majd jegyzék készül, amely elérhető a honlapukon is. A kéziratokat a levéltári gyakorlatnak megfelelően dolgozzák fel, ezt követi a performens szkennerrel történő digitalizálásuk, hiszen ezzel a továbbiakban már kevésbé sérül a dokumentum (nem kell minden alkalommal fizikailag megmozgatni). Az archívum kolozsvári és marosvásárhelyi munkaponttal működik, előzetes bejelentkezéssel fogadják a kutatókat, érdeklődőket.
Célunk: biztonságban őrizni, szakszerűen feltárni és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenni az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait. Van ebben talán önzés is: amikor nagyszüleink, dédszüleink megvalósításaira fókuszálunk, erre építünk, talán az is ösztönöz bennünket, hogy így a jövő a mi generációnk munkáját, műveit, alkotó személyiségeit is megbecsüli majd” – fogalmazott Sófalvi Emese.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
szóljon hozzá!