HIRDETÉS

Zárul a magyar filmtörténeti vetítéssorozat Sepsiszentgyörgyön

Krónika 2017. június 28., 08:02
HIRDETÉS

Két kultuszfilmmel, Gothár Péter és Bereményi Géza alkotásaival, a Megáll az idővel és az Eldorádóval zárják a magyar filmtörténeti vetítéssorozatot Sepsiszentgyörgyön szerdán és csütörtökön a Művész Moziban.

Eperjes Károly az Eldorádó című filmben

A filmeket román felirattal láthatja a közönség. A Balassi Intézet a Kónya Ádám Művelődési Házzal, a Cityplex mozihálózattal és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen indította a 120 éves a magyar film című sorozatot.

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet vetítéseit eddig Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyszebenben láthatta a közönség – közölte az intézet.

HIRDETÉS

A 11 alkotást felvonultató program keretében a némafilm időszakától a nyolcvanas évek végéig egy-egy filmtörténeti korszakot meghatározó alkotást vetítettek.

A magyar film akkor kezdődött, amikor 1896-ban a Lumière testvérek filmjeit a budapesti Royal Szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot.

Az idei sorozatban a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait mutatták be: Uher Ödön Mire megvénülünk (1916) és Janovics Jenő Az utolsó éjszaka (1917) című filmjét Szép András élő zongorakíséretével vetítették, ezen kívül Korda Sándor Az aranyember (1918), Székely István Hyppolit, a lakáj (1931), Ráthonyi Ákos Sarajevó (1940), Szőts István Emberek a havason (1942), Fábri Zoltán Hannibál tanár úr (1956), Jancsó Miklós Szegénylegények (1965), Makk Ká­roly Szerelem (1970) című alkotását láthatták a nézők.

A sorozat befejezéseként szerdán, 18 órai kezdettel vetítik Gothár Péter Megáll az idő (1981, 96 perc) és csütörtökön 18 órától Bereményi Géza Eldorádó (1988, 100 perc) című filmjét.

A Megáll az idő, a magyar filmtörténet egyik kultikus alkotása a ’60-as években játszódik, főszereplői lázadó fiatalok, életüket azonban meghatározzák az ’56-os forradalom utórezgései. Talán törvényszerű volt, hogy ’56-ról és a Kádár-rendszerről szóló legjobb filmet a nyolcvanas évek pesti undergroundja csinálja meg. A film zenéjét a kolozsvári születésű Selmeczi György szerezte, a film egyik szerepét az egy éve elhunyt, marosvásárhelyi származású, Jászai Mari-díjas Rajhona Ádám örökítette meg.

A sorozat utolsó filmje, Bere­ményi Géza Európai Filmdíjjal elismert filmdrámája, az Eldorádó egy Teleki téri piaci kereskedő és családja 1945 és 1956 között játszódó történetén keresztül mutatja be, miként fonódott össze a személyes sors és a történelem a világháború utáni Magyarország zavaros évtizedében. Az önéletrajzi ihletésű Eldorádó nemzedéki film lett, a háborúban apjukat elvesztő gyermekek generációs életérzését elemi erővel megragadó, sodró lendületű alkotás. Az első cenzúramentesen 1956-ra reflektáló magyar filmben Eperjes Károly egyik legjobb alakítását láthatjuk.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS