Eperjes Károly az Eldorádó című filmben
Két kultuszfilmmel, Gothár Péter és Bereményi Géza alkotásaival, a Megáll az idővel és az Eldorádóval zárják a magyar filmtörténeti vetítéssorozatot Sepsiszentgyörgyön szerdán és csütörtökön a Művész Moziban.
2017. június 28., 08:022017. június 28., 08:02
A filmeket román felirattal láthatja a közönség. A Balassi Intézet a Kónya Ádám Művelődési Házzal, a Cityplex mozihálózattal és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen indította a 120 éves a magyar film című sorozatot.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet vetítéseit eddig Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyszebenben láthatta a közönség – közölte az intézet.
A magyar film akkor kezdődött, amikor 1896-ban a Lumière testvérek filmjeit a budapesti Royal Szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot.
Az idei sorozatban a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásait mutatták be: Uher Ödön Mire megvénülünk (1916) és Janovics Jenő Az utolsó éjszaka (1917) című filmjét Szép András élő zongorakíséretével vetítették, ezen kívül Korda Sándor Az aranyember (1918), Székely István Hyppolit, a lakáj (1931), Ráthonyi Ákos Sarajevó (1940), Szőts István Emberek a havason (1942), Fábri Zoltán Hannibál tanár úr (1956), Jancsó Miklós Szegénylegények (1965), Makk Károly Szerelem (1970) című alkotását láthatták a nézők.
A sorozat befejezéseként szerdán, 18 órai kezdettel vetítik Gothár Péter Megáll az idő (1981, 96 perc) és csütörtökön 18 órától Bereményi Géza Eldorádó (1988, 100 perc) című filmjét.
A Megáll az idő, a magyar filmtörténet egyik kultikus alkotása a ’60-as években játszódik, főszereplői lázadó fiatalok, életüket azonban meghatározzák az ’56-os forradalom utórezgései. Talán törvényszerű volt, hogy ’56-ról és a Kádár-rendszerről szóló legjobb filmet a nyolcvanas évek pesti undergroundja csinálja meg. A film zenéjét a kolozsvári születésű Selmeczi György szerezte, a film egyik szerepét az egy éve elhunyt, marosvásárhelyi származású, Jászai Mari-díjas Rajhona Ádám örökítette meg.
A sorozat utolsó filmje, Bereményi Géza Európai Filmdíjjal elismert filmdrámája, az Eldorádó egy Teleki téri piaci kereskedő és családja 1945 és 1956 között játszódó történetén keresztül mutatja be, miként fonódott össze a személyes sors és a történelem a világháború utáni Magyarország zavaros évtizedében. Az önéletrajzi ihletésű Eldorádó nemzedéki film lett, a háborúban apjukat elvesztő gyermekek generációs életérzését elemi erővel megragadó, sodró lendületű alkotás. Az első cenzúramentesen 1956-ra reflektáló magyar filmben Eperjes Károly egyik legjobb alakítását láthatjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!