Fotó: A szerző felvétele
2009. január 29., 09:502009. január 29., 09:50
A múzeum Tolerancia Termének robusztus kőoszlopai és évszázados árkádjai alatt kaptak helyet Hadik Gyula kőbe, fába faragott stilizált szobrai, nagyméretű krétarajzai, érméi. Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felidézte a tárlatnyitón, hogy Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építésztől kapta meg a Hadik műveit bemutató katalógust, és rögtön tudta, hogy ezeknek a műveknek nem a Gyárfás Jenő Képtárban, hanem erőteljességük és archaizmusuk miatt a Székely Nemzeti Múzeum lovagtermében a helyük. „Olyan természetességgel árad a művészi humánum ezekből a munkákból, mint ahogy a levegőt vesszük” – méltatta a kiállított munkákat Vargha.
A Zárt tömbök nyíltsága tárlat kurátora a kiállító művész fia, Hadik András, aki úgy válogatta össze az anyagot, hogy a művész minden periódusából kerültek be szobrok, térplasztikák, rajzok. A korai és az egészen új művek között is nagy az egység: egy tőről, egy lélegzetről fakadnak, csak a keletkezésük dátuma változó. Hadik minden művében a találékonyság és az anyagtisztelet között egyensúlyoz, kőből, fából alkotott plasztikái nemes egyszerűséggel, emberi melegséggel megformáltak. Plasztikáiban az archaizáló jelleg némi groteszk hangvétellel párosul. Jelentős a művészekről készült portrésorozata is.
Hadik Gyulát 1949-ben sikeres felvételi után osztályidegenként eltanácsolták a Budapesti Képzőművészeti Főiskoláról, ez akár derékba is törhette volna a pályafutását, de ő konok kitartással kereste a lehetőséget a továbblépésre, a tanulásra – ismertette a múzeum igazgatója. „Jó is, hogy néha fejbe vágtak, különben ki tudja, milyen őrült művész lettem volna” – jegyezte meg Hadik Gyula. A nyolcvannégy éves szobrászművész úgy vélekedett, hogy kissé művészetellenes világban élünk, és örömének adott hangot, hogy a kiállítás megnyitójára mégis sokan eljöttek. A tárlat február 27-éig látogatható a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok