Fotó: A szerző felvétele
2009. január 29., 09:502009. január 29., 09:50
A múzeum Tolerancia Termének robusztus kőoszlopai és évszázados árkádjai alatt kaptak helyet Hadik Gyula kőbe, fába faragott stilizált szobrai, nagyméretű krétarajzai, érméi. Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felidézte a tárlatnyitón, hogy Benczédi Sándor sepsiszentgyörgyi építésztől kapta meg a Hadik műveit bemutató katalógust, és rögtön tudta, hogy ezeknek a műveknek nem a Gyárfás Jenő Képtárban, hanem erőteljességük és archaizmusuk miatt a Székely Nemzeti Múzeum lovagtermében a helyük. „Olyan természetességgel árad a művészi humánum ezekből a munkákból, mint ahogy a levegőt vesszük” – méltatta a kiállított munkákat Vargha.
A Zárt tömbök nyíltsága tárlat kurátora a kiállító művész fia, Hadik András, aki úgy válogatta össze az anyagot, hogy a művész minden periódusából kerültek be szobrok, térplasztikák, rajzok. A korai és az egészen új művek között is nagy az egység: egy tőről, egy lélegzetről fakadnak, csak a keletkezésük dátuma változó. Hadik minden művében a találékonyság és az anyagtisztelet között egyensúlyoz, kőből, fából alkotott plasztikái nemes egyszerűséggel, emberi melegséggel megformáltak. Plasztikáiban az archaizáló jelleg némi groteszk hangvétellel párosul. Jelentős a művészekről készült portrésorozata is.
Hadik Gyulát 1949-ben sikeres felvételi után osztályidegenként eltanácsolták a Budapesti Képzőművészeti Főiskoláról, ez akár derékba is törhette volna a pályafutását, de ő konok kitartással kereste a lehetőséget a továbblépésre, a tanulásra – ismertette a múzeum igazgatója. „Jó is, hogy néha fejbe vágtak, különben ki tudja, milyen őrült művész lettem volna” – jegyezte meg Hadik Gyula. A nyolcvannégy éves szobrászművész úgy vélekedett, hogy kissé művészetellenes világban élünk, és örömének adott hangot, hogy a kiállítás megnyitójára mégis sokan eljöttek. A tárlat február 27-éig látogatható a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok