
Fotó: Biró István
2010. december 10., 09:312010. december 10., 09:31
Bocsárdi László szerint olyan világban élünk, amely egyre agresszívebb, amelyben egyre kevesebb szerepe van a női princípiumnak, egyre kevésbé figyelünk a létezés törékenységére, amelyet főként a gyermekek, a nők és az idős emberek juttatnak eszünkbe.
A Tranzit Házban megrendezett beszélgetésen Visky András író, dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója beszélgetett az előadás alkotóival. Visky András a Krónikának elmondta, Witold Gombrowicz műve nagyon erős, izgalmas és fontos darab, az európai kultúra új alapvető kérdéseit veti fel, többek között azt, hogy hogyan épül fel a mi identitásunk a testünkhöz való viszonyban. Bocsárdi rendezésében a központi anyag, amely az egész előadást mozgatja, a sár. Yvonne a sárban jelenik meg számunkra.
„Ő egy olyan személy, mint a pária, vagy a sárban fetrengő alkoholista. Ilyen a társadalomból kivetett, megvetett alak, Yvonne is. Mindenki szerencsétlennek, nyomoréknak, csúnyának látja, jelenléte nagyon kényelmetlen, mindenki megőrül a környezetében. Az előadásban Yvonne egy nagyon rendezett, illemszabályok révén diktatórikusan szabályozott világban jelenik meg, és nagy zavart okoz” – ecsetelte Visky András. Az előadás megtekintése közben drámai szituációk részeseivé válunk, egy jövőbeli bűncselekmény – Yvonne tervezett meggyilkolása – kapcsán a szereplők régi bűnei elevenednek fel, kiderül például, hogy Ignác király fiatalkorában a kamarás segítségével megölt egy lányt. Visky András szerint ezt a darabot a történelem bármelyik pillanatában el lehet játszani.
Az Yvonne-t alakító Kicsid Gizella Visky kérdésére válaszolva elmondta, a jelmez és a „többiek energiája” segített neki megformálni Yvonne alakját. A Fülöp herceget alakító Mátray László ugyanakkor úgy nyilatkozott: „a szerző olyan tudat alatti állapotokat piszkál, amelyekről kellemetlen beszélni. „Olyan dolgokon nevetünk, amelyeken nem volna szabad, az emberek inkább kínjukban nevetnek” – válaszolt Bocsárdi László Viskynek a darabban megjelenő humort firtató kérdésére.
A beszélgetést követően Visky András lapunknak elmondta, a Bocsárdi által színpadra állított darabban azok az illemszabályok válnak nevetségessé, amelyek a távolságtartást szolgálják az egymáshoz való közeledés helyett. Visky szerint a darab másik lényeges tematikája a kamaszkori identitás kérdése. A férfi főhős, Fülöp herceg egy meg nem értett, fel nem dolgozott kamaszkor foglya. Yvonne az, aki segítségére van abban, hogy felnőtté váljék. A felnőtté válás azonban nem úgy történik meg, ahogyan várnánk: végül beépül abba a világba, amelyet korábban hajlamos lett volna elítélni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.