A külhoni magyar tudósok elismerésére alapított Arany János Életműdíjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia Weszely Tibort, a matematikai tudomány doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárát a magyar matematikatörténet kutatásában, különösen a Bolyai-kutatásban elért eredményeiért, geometriai kutatásaiért, több mint fél évszázados oktatói tevékenységéért.
2013. május 06., 17:462013. május 06., 17:46
2013. május 06., 21:492013. május 06., 21:49
Az elismerést Pálinkás József, az MTA elnöke adta át hétfőn, a tudós testület 184. közgyűlésén, ugyanakkor kiosztotta az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat és a Wahrmann Mór-érmet is.
Weszely Tibor a Hunyad megyei Brádon született 1936-ban, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte, majd a bukaresti egyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Az 1970-es évektől foglalkozik Bolyai-kutatással, mára az egyik legelismertebb Bolyai-szakértő. Tanított Marosvásárhelyen, Marokkóban, majd 2001–2007 között a Sapientia docense volt.
„A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 a Magyar Tudományos Akadémián, egy olyan év, amely a megelőzőkkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak” – mondta Pálinkás József a közgyűlést megnyitó beszédében. Pálinkás József kiemelte: a 2011-ben meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az Országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal pedig megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását. Az akadémián tavaly indult és az idén valósul meg két, évtizedek óta nem látott nagyberuházás: a Természettudományi Kutatóközpont új épülete 9,5 milliárd forint, míg a CERN@WIGNER adatközpont 8,5 milliárd forint beruházási költséggel valósul meg. Az akadémia sikereiről beszélve Pálinkás József elmondta: az MTA intézetei hozzák létre a magyar tudományos eredmények csaknem egyharmadát, számottevő hányaduk a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó publikációk felső tíz százalékában szerepel.
„Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt” – mondta beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha „képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”. Ezért a kabinet elkötelezett az iránt, hogy „a legjobb magyar koponyák” magyar földön boldoguljanak. Egyúttal üdvözölte az akadémia elnöke által elindított, nemzetgazdasági szempontból is felbecsülhetetlen eredményekkel kecsegtető Lendület-programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása. „Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (...), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni” – fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor. A kétnapos közgyűlés első napján a 200 éve született Eötvös Józsefre, az MTA egykori elnökére is emlékeztek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!