Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett a kiállításmegnyitón Bálint Tibor életművének jelentőségéről
Fotó: Nánó Csaba
A 90 éve született Bálint Tibor író életútját bemutató tárlat nyílt a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden délután, este pedig a közönség Szilágyi Enikő színésznő egyéni estjét láthatta a színházban.
2022. augusztus 17., 12:202022. augusztus 17., 12:20
2022. augusztus 17., 12:212022. augusztus 17., 12:21
Kolozsvár összetéveszthetetlen hangú szülöttjét, kedves szerzőjét hozza közelebb a mai olvasóhoz a Bálint Tibor 90: Kolozsvár írója – az író Kolozsvárja című, a Helikon folyóirat védnöksége alatt létrejött, új kutatásokra épülő kiállítás, amely a Vallásszabadság Házában nyílt meg kedden délután. A Kolozsvári Magyar Napok égisze alatt létrejött tárlat az író szakmai kapcsolataira és utazásaira épül, a hangulatos pannókat Szentes Zágon tervezte, Bálint Tibor életútjáról és munkásságáról két irodalomtörténész, Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett.
Amint Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője fogalmazott a megnyitó felvezetőjében, „Bálint Tibor munkássága nem csupán emlék, hanem felemelő valóság.” Hozzátette, az író akár kortársunk is lehetne, de két évtizede már más irányból tekint szeretett Kolozsvárjára.
Bálint Tibor Kolozsvárott született, lumpenproletár környezetben eszmélkedett, öntudatra ébredése azonban már a kolozsvári Református Kollégiumban következett be, ahova tehetséges, tanulásra alkalmatlan körülmények között élő munkásgyerekként került. A megaláztatásokban gazdag gyermekkori élmények nem zárultak le a kollégiumban; íróvá érése, illetve újságíróskodása előtt és alatt különböző területeken újabb élettapasztalatra tehetett szert. Főművének, a Zokogó majomnak születése szorosan kötődik Bálint Tibor kolozsvári életéhez, amellett, hogy az 1969-ben kiadott regény önéletrajzi jellegű, hűen bemutatja az egykori város képét egy lumpenkörnyezetből jött gyermek életútján keresztül. A regény színpadi változata – amelyet A sánta angyalok utcája címmel játszott a Kolozsvári Magyar Színház – hatalmas sikert aratott, ugyanakkor figyelemre méltó pillanata volt a romániai magyar dráma megújulásának.
A Bálint Tibor emlékkiállításon a szervezők öt pannón emlékeznek meg az író életéről, kapcsolatairól, utazásairól. Egyed Emese költő, egyetemi tanár az anyaggyűjtés nehézségeiről és szépségeiről kérdezte Demeter Zsuzsát, a kiállítás létrehozóját. A Helikon szerkesztője elmondta, bár az anyaggyűjtés nem volt egyszerű, az író özvegye és örökösei teljes hozzáférést biztosítottak a hagyatékhoz, így a kiállításon olyan értékek is megtekinthetők, melyeket a nagyközönség ritkán láthat. Egyed Emese kifejtette, Bálint Tibor úgy tudott kolozsvári lenni, hogy az egész magyarságot képviselte, ettől pedig írói öröksége még inkább felértékelődik. Demeter Zsuzsa arról is beszélt, hogy nem feltétlenül a műveket szeretnék bemutatni a jelen tárlaton, hanem az író életútját, amely a maga nemében páratlan.
Fotó: Nánó Csaba
„Olyan Bálint Tibor-képet szeretnénk felmutatni, amiben vannak új információk” – hangsúlyozta a kiállítás megálmodója. Bálint Tibor özvegyének köszönhetően a tárlaton az író ama könyvei is láthatók, amelyek ma már nehezen érhetők el. „Halálával Bálint Tibor nem tűnt el, hiszen művei révén ma is ott van az olvasók könyvespolcain” – fejezte ki meggyőződését Demeter Zsuzsa. A kiállítás megnyitóján jelen volt Bálint Júlia, az író özvegye, közreműködött Albert Júlia színművésznő, aki részleteket olvasott fel Bálint Tibor írásaiból.
A keddi nap másik jelentős kulturális eseménye volt a Kolozsvári Magyar Napok keretében Szilágyi Enikő egyéni estje a színház stúdiótermében. Az erdélyi származású, Franciaországban és Belgiumban élő színésznő Mi lennék nélküled című produkcióját Jászai Mari naplójából, vallomásaiból, valamint saját reflexióiból állította össze. A műsor lélekemelő vallomás volt hazáról, nemzetről, hivatásról. Az előadásban versek és szövegrészletek hangzottak el Babits Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szőcs Géza műveiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!