
Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett a kiállításmegnyitón Bálint Tibor életművének jelentőségéről
Fotó: Nánó Csaba
A 90 éve született Bálint Tibor író életútját bemutató tárlat nyílt a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden délután, este pedig a közönség Szilágyi Enikő színésznő egyéni estjét láthatta a színházban.
2022. augusztus 17., 12:202022. augusztus 17., 12:20
2022. augusztus 17., 12:212022. augusztus 17., 12:21
Kolozsvár összetéveszthetetlen hangú szülöttjét, kedves szerzőjét hozza közelebb a mai olvasóhoz a Bálint Tibor 90: Kolozsvár írója – az író Kolozsvárja című, a Helikon folyóirat védnöksége alatt létrejött, új kutatásokra épülő kiállítás, amely a Vallásszabadság Házában nyílt meg kedden délután. A Kolozsvári Magyar Napok égisze alatt létrejött tárlat az író szakmai kapcsolataira és utazásaira épül, a hangulatos pannókat Szentes Zágon tervezte, Bálint Tibor életútjáról és munkásságáról két irodalomtörténész, Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett.
Amint Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője fogalmazott a megnyitó felvezetőjében, „Bálint Tibor munkássága nem csupán emlék, hanem felemelő valóság.” Hozzátette, az író akár kortársunk is lehetne, de két évtizede már más irányból tekint szeretett Kolozsvárjára.
Bálint Tibor Kolozsvárott született, lumpenproletár környezetben eszmélkedett, öntudatra ébredése azonban már a kolozsvári Református Kollégiumban következett be, ahova tehetséges, tanulásra alkalmatlan körülmények között élő munkásgyerekként került. A megaláztatásokban gazdag gyermekkori élmények nem zárultak le a kollégiumban; íróvá érése, illetve újságíróskodása előtt és alatt különböző területeken újabb élettapasztalatra tehetett szert. Főművének, a Zokogó majomnak születése szorosan kötődik Bálint Tibor kolozsvári életéhez, amellett, hogy az 1969-ben kiadott regény önéletrajzi jellegű, hűen bemutatja az egykori város képét egy lumpenkörnyezetből jött gyermek életútján keresztül. A regény színpadi változata – amelyet A sánta angyalok utcája címmel játszott a Kolozsvári Magyar Színház – hatalmas sikert aratott, ugyanakkor figyelemre méltó pillanata volt a romániai magyar dráma megújulásának.
A Bálint Tibor emlékkiállításon a szervezők öt pannón emlékeznek meg az író életéről, kapcsolatairól, utazásairól. Egyed Emese költő, egyetemi tanár az anyaggyűjtés nehézségeiről és szépségeiről kérdezte Demeter Zsuzsát, a kiállítás létrehozóját. A Helikon szerkesztője elmondta, bár az anyaggyűjtés nem volt egyszerű, az író özvegye és örökösei teljes hozzáférést biztosítottak a hagyatékhoz, így a kiállításon olyan értékek is megtekinthetők, melyeket a nagyközönség ritkán láthat. Egyed Emese kifejtette, Bálint Tibor úgy tudott kolozsvári lenni, hogy az egész magyarságot képviselte, ettől pedig írói öröksége még inkább felértékelődik. Demeter Zsuzsa arról is beszélt, hogy nem feltétlenül a műveket szeretnék bemutatni a jelen tárlaton, hanem az író életútját, amely a maga nemében páratlan.
Fotó: Nánó Csaba
„Olyan Bálint Tibor-képet szeretnénk felmutatni, amiben vannak új információk” – hangsúlyozta a kiállítás megálmodója. Bálint Tibor özvegyének köszönhetően a tárlaton az író ama könyvei is láthatók, amelyek ma már nehezen érhetők el. „Halálával Bálint Tibor nem tűnt el, hiszen művei révén ma is ott van az olvasók könyvespolcain” – fejezte ki meggyőződését Demeter Zsuzsa. A kiállítás megnyitóján jelen volt Bálint Júlia, az író özvegye, közreműködött Albert Júlia színművésznő, aki részleteket olvasott fel Bálint Tibor írásaiból.
A keddi nap másik jelentős kulturális eseménye volt a Kolozsvári Magyar Napok keretében Szilágyi Enikő egyéni estje a színház stúdiótermében. Az erdélyi származású, Franciaországban és Belgiumban élő színésznő Mi lennék nélküled című produkcióját Jászai Mari naplójából, vallomásaiból, valamint saját reflexióiból állította össze. A műsor lélekemelő vallomás volt hazáról, nemzetről, hivatásról. Az előadásban versek és szövegrészletek hangzottak el Babits Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szőcs Géza műveiből.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!