Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett a kiállításmegnyitón Bálint Tibor életművének jelentőségéről
Fotó: Nánó Csaba
A 90 éve született Bálint Tibor író életútját bemutató tárlat nyílt a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében kedden délután, este pedig a közönség Szilágyi Enikő színésznő egyéni estjét láthatta a színházban.
2022. augusztus 17., 12:202022. augusztus 17., 12:20
2022. augusztus 17., 12:212022. augusztus 17., 12:21
Kolozsvár összetéveszthetetlen hangú szülöttjét, kedves szerzőjét hozza közelebb a mai olvasóhoz a Bálint Tibor 90: Kolozsvár írója – az író Kolozsvárja című, a Helikon folyóirat védnöksége alatt létrejött, új kutatásokra épülő kiállítás, amely a Vallásszabadság Házában nyílt meg kedden délután. A Kolozsvári Magyar Napok égisze alatt létrejött tárlat az író szakmai kapcsolataira és utazásaira épül, a hangulatos pannókat Szentes Zágon tervezte, Bálint Tibor életútjáról és munkásságáról két irodalomtörténész, Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett.
Amint Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője fogalmazott a megnyitó felvezetőjében, „Bálint Tibor munkássága nem csupán emlék, hanem felemelő valóság.” Hozzátette, az író akár kortársunk is lehetne, de két évtizede már más irányból tekint szeretett Kolozsvárjára.
Bálint Tibor Kolozsvárott született, lumpenproletár környezetben eszmélkedett, öntudatra ébredése azonban már a kolozsvári Református Kollégiumban következett be, ahova tehetséges, tanulásra alkalmatlan körülmények között élő munkásgyerekként került. A megaláztatásokban gazdag gyermekkori élmények nem zárultak le a kollégiumban; íróvá érése, illetve újságíróskodása előtt és alatt különböző területeken újabb élettapasztalatra tehetett szert. Főművének, a Zokogó majomnak születése szorosan kötődik Bálint Tibor kolozsvári életéhez, amellett, hogy az 1969-ben kiadott regény önéletrajzi jellegű, hűen bemutatja az egykori város képét egy lumpenkörnyezetből jött gyermek életútján keresztül. A regény színpadi változata – amelyet A sánta angyalok utcája címmel játszott a Kolozsvári Magyar Színház – hatalmas sikert aratott, ugyanakkor figyelemre méltó pillanata volt a romániai magyar dráma megújulásának.
A Bálint Tibor emlékkiállításon a szervezők öt pannón emlékeznek meg az író életéről, kapcsolatairól, utazásairól. Egyed Emese költő, egyetemi tanár az anyaggyűjtés nehézségeiről és szépségeiről kérdezte Demeter Zsuzsát, a kiállítás létrehozóját. A Helikon szerkesztője elmondta, bár az anyaggyűjtés nem volt egyszerű, az író özvegye és örökösei teljes hozzáférést biztosítottak a hagyatékhoz, így a kiállításon olyan értékek is megtekinthetők, melyeket a nagyközönség ritkán láthat. Egyed Emese kifejtette, Bálint Tibor úgy tudott kolozsvári lenni, hogy az egész magyarságot képviselte, ettől pedig írói öröksége még inkább felértékelődik. Demeter Zsuzsa arról is beszélt, hogy nem feltétlenül a műveket szeretnék bemutatni a jelen tárlaton, hanem az író életútját, amely a maga nemében páratlan.
Fotó: Nánó Csaba
„Olyan Bálint Tibor-képet szeretnénk felmutatni, amiben vannak új információk” – hangsúlyozta a kiállítás megálmodója. Bálint Tibor özvegyének köszönhetően a tárlaton az író ama könyvei is láthatók, amelyek ma már nehezen érhetők el. „Halálával Bálint Tibor nem tűnt el, hiszen művei révén ma is ott van az olvasók könyvespolcain” – fejezte ki meggyőződését Demeter Zsuzsa. A kiállítás megnyitóján jelen volt Bálint Júlia, az író özvegye, közreműködött Albert Júlia színművésznő, aki részleteket olvasott fel Bálint Tibor írásaiból.
A keddi nap másik jelentős kulturális eseménye volt a Kolozsvári Magyar Napok keretében Szilágyi Enikő egyéni estje a színház stúdiótermében. Az erdélyi származású, Franciaországban és Belgiumban élő színésznő Mi lennék nélküled című produkcióját Jászai Mari naplójából, vallomásaiból, valamint saját reflexióiból állította össze. A műsor lélekemelő vallomás volt hazáról, nemzetről, hivatásról. Az előadásban versek és szövegrészletek hangzottak el Babits Mihály, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szőcs Géza műveiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!