
Egy aradi és egy beregszászi színházi előadás is szerepel a Szatmárnémetiben sorra kerülő 12. Partiumi Magyar Napok programjában – adták hírül a szervezők.
2013. augusztus 06., 17:412013. augusztus 06., 17:41
Augusztus 19-én 21.30-tól a Tűzoltótorony mellett láthatja majd a közönség az Aradi Kamaraszínház Oroszok című produkcióját. A már megszokott szabadtéri színházi helyszínen az aradiak az Üvöltés a zsenikért című készülő többciklusú sorozat első részét mutatják be a szatmáriaknak. Az előadás „sztárvendége\" Vlagyimir Szemjonovics Viszockij lesz, akinek 12 dala adja az est gerincét. Részletek hangzanak el Dosztojevszkij A Karamazov testvérek és Bűn és bűnhődés című regényeiből, illetve Lermontov, Puskin verseiből és Tarkovszkij filmjeiből.
De szó esik többek között a vodka, a pirog, a borscs és a szoljánka elkészítésének módjáról is, továbbá a sztálini időkről, Mengyelejev periódusos rendszeréről, az orosz rulettről, Andrej Rubljovról, a csernobili katasztrófáról, a Szputnyik-2 űrhajóról, amelyen Lajka kutya utazott. A produkciót előadja Harsányi Attila, gitáron játszik Vihula Mihajlo. A szövegeket Tapasztó Ernő társulatvezető segítségével Harsányi Attila és Vihula Mihajlo állította össze.
Augusztus 20-án a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatát látja vendégül a Partiumi Magyar Napok. A kárpátaljaiak egy székely népmese Vörösmarty Mihály által adaptált színpadi változatával érkeznek Szatmárra. Az előadás szintén a Tűzoltótorony melletti szabadtéri színpadon kap helyet, este fél tízkor.
A Tekéntetes úr című színmű egy férfivá avatás története, ahol a jómódban élő hargitai nemesúr, Zsadorján János nem szívesen foglalkozik a házassággal, és mivel általában véve nem túl figyelmes ember, észre sem veszi töprengései során, hogy a feleségnek legalkalmasabb fehérnép ott tipeg körülötte nap mint nap: az ő szolgája, Juliska. Juliska a legtökéletesebb partner e „népmesei kínálatban\", hiszen feltétel nélkül szereti Zsadorjánt, neki nem fontos a pénz, nem fontosak saját érzelmei sem, csak az, hogy Zsadorján legyen boldog és gondok nélküli ember. A történetben sok, az erdélyi falusi környezetből ismert kedves, komikus figura szerepel, akik székely észjárásukkal és túlzott részvételükkel természetesen csak bonyolítják, és nem megoldják a Tekéntetes úr problémáit. Az előadás táncait Rejplik István koreografálta, a produkciót Gyevi-Bíró Eszter rendezte.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!