2008. március 26., 00:002008. március 26., 00:00
A XI. kerületben a Szent Gellért teret a Móricz Zsigmond körtérrel összekötõ Bartók Béla úton a közeljövõben kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok sorjáznának, a kulturális arculatot ifjúsági klubokkal, könyvesboltokkal és mûkereskedésekkel is erõsítenék. A századelõn ebben a városrészben lakott Kosztolányi Dezsõ, Karinthy Frigyes (képünkön) és Móricz Zsigmond. A mai Bartók úton lakott Ottlik Géza író, míg a kortárs mûvészek közül ma is itt él Cseh Tamás zenész, színész. A projekt szerint sétálóutcákat és tereket alakítanak ki, az itt lévõ ingatlanokat pedig csak olyan célokra adják bérbe, amelyek a mûvésznegyed programját szolgálják. A negyed szívében az 1930-as évek híres találkahelye, a jelenleg felújítás alatt álló Hadik-kávéház áll. Az 1906-ban nyílt szórakozóhely a Centrál és a New York mellett Budapest legjelentõsebb kávéháza volt, ahol a „foglalt páholy” állandó vendége Karinthy, az asztaltársaság „királynõje” pedig az író második felesége, a szép és kihívó Böhm Aranka volt – sokszor Karinthy nem kis boszszúságára. A Hadikban, a híres fõvárosi kávéscsalád feje, Kaiser Adolf által felszolgált kapucíner mellett született a Tanár úr kérem. Törzshelyként és „dolgozószobaként” szolgált a kávézó Kosztolányi Dezsõ, József Attila, Déry Tibor, Füst Milán, Tóth Árpád, Devecsery Gábor és Rejtõ Jenõ számára is. Az épület tetõtéri mûtermében élt a 19. század második felében Csontváry Kosztka Tivadar festõmûvész.
Budapesten, a „kávéházak fõvárosában” a kiegyezéstõl az elsõ világháborúig élték fénykorukat a kávémérések. A kávéházakban nem kellett sokat költeni, a vendég órákig üldögélhetett egy csésze kávé és egy pohár víz mellett, üzeneteket és leveleket küldhetett, ugyanide választ is kapott. Papír, toll, tinta ingyen állt rendelkezésre. A kávéházi kultúra oly szorosan kötõdött a sajtóhoz, mint akkoriban sehol máshol Európában. Újságcikkek, novellák, regényfejezetek, színházi kritikák íródtak a lármás asztalok mellett. Erre a célra a fõpincérek kötegszám tárolták a hosszú, fehér papírt, a kutyanyelvet.
Hírösszefoglaló
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.