2008. március 26., 00:002008. március 26., 00:00
A XI. kerületben a Szent Gellért teret a Móricz Zsigmond körtérrel összekötõ Bartók Béla úton a közeljövõben kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok sorjáznának, a kulturális arculatot ifjúsági klubokkal, könyvesboltokkal és mûkereskedésekkel is erõsítenék. A századelõn ebben a városrészben lakott Kosztolányi Dezsõ, Karinthy Frigyes (képünkön) és Móricz Zsigmond. A mai Bartók úton lakott Ottlik Géza író, míg a kortárs mûvészek közül ma is itt él Cseh Tamás zenész, színész. A projekt szerint sétálóutcákat és tereket alakítanak ki, az itt lévõ ingatlanokat pedig csak olyan célokra adják bérbe, amelyek a mûvésznegyed programját szolgálják. A negyed szívében az 1930-as évek híres találkahelye, a jelenleg felújítás alatt álló Hadik-kávéház áll. Az 1906-ban nyílt szórakozóhely a Centrál és a New York mellett Budapest legjelentõsebb kávéháza volt, ahol a „foglalt páholy” állandó vendége Karinthy, az asztaltársaság „királynõje” pedig az író második felesége, a szép és kihívó Böhm Aranka volt – sokszor Karinthy nem kis boszszúságára. A Hadikban, a híres fõvárosi kávéscsalád feje, Kaiser Adolf által felszolgált kapucíner mellett született a Tanár úr kérem. Törzshelyként és „dolgozószobaként” szolgált a kávézó Kosztolányi Dezsõ, József Attila, Déry Tibor, Füst Milán, Tóth Árpád, Devecsery Gábor és Rejtõ Jenõ számára is. Az épület tetõtéri mûtermében élt a 19. század második felében Csontváry Kosztka Tivadar festõmûvész.
Budapesten, a „kávéházak fõvárosában” a kiegyezéstõl az elsõ világháborúig élték fénykorukat a kávémérések. A kávéházakban nem kellett sokat költeni, a vendég órákig üldögélhetett egy csésze kávé és egy pohár víz mellett, üzeneteket és leveleket küldhetett, ugyanide választ is kapott. Papír, toll, tinta ingyen állt rendelkezésre. A kávéházi kultúra oly szorosan kötõdött a sajtóhoz, mint akkoriban sehol máshol Európában. Újságcikkek, novellák, regényfejezetek, színházi kritikák íródtak a lármás asztalok mellett. Erre a célra a fõpincérek kötegszám tárolták a hosszú, fehér papírt, a kutyanyelvet.
Hírösszefoglaló
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.