2008. március 26., 00:002008. március 26., 00:00
A XI. kerületben a Szent Gellért teret a Móricz Zsigmond körtérrel összekötõ Bartók Béla úton a közeljövõben kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok sorjáznának, a kulturális arculatot ifjúsági klubokkal, könyvesboltokkal és mûkereskedésekkel is erõsítenék. A századelõn ebben a városrészben lakott Kosztolányi Dezsõ, Karinthy Frigyes (képünkön) és Móricz Zsigmond. A mai Bartók úton lakott Ottlik Géza író, míg a kortárs mûvészek közül ma is itt él Cseh Tamás zenész, színész. A projekt szerint sétálóutcákat és tereket alakítanak ki, az itt lévõ ingatlanokat pedig csak olyan célokra adják bérbe, amelyek a mûvésznegyed programját szolgálják. A negyed szívében az 1930-as évek híres találkahelye, a jelenleg felújítás alatt álló Hadik-kávéház áll. Az 1906-ban nyílt szórakozóhely a Centrál és a New York mellett Budapest legjelentõsebb kávéháza volt, ahol a „foglalt páholy” állandó vendége Karinthy, az asztaltársaság „királynõje” pedig az író második felesége, a szép és kihívó Böhm Aranka volt – sokszor Karinthy nem kis boszszúságára. A Hadikban, a híres fõvárosi kávéscsalád feje, Kaiser Adolf által felszolgált kapucíner mellett született a Tanár úr kérem. Törzshelyként és „dolgozószobaként” szolgált a kávézó Kosztolányi Dezsõ, József Attila, Déry Tibor, Füst Milán, Tóth Árpád, Devecsery Gábor és Rejtõ Jenõ számára is. Az épület tetõtéri mûtermében élt a 19. század második felében Csontváry Kosztka Tivadar festõmûvész.
Budapesten, a „kávéházak fõvárosában” a kiegyezéstõl az elsõ világháborúig élték fénykorukat a kávémérések. A kávéházakban nem kellett sokat költeni, a vendég órákig üldögélhetett egy csésze kávé és egy pohár víz mellett, üzeneteket és leveleket küldhetett, ugyanide választ is kapott. Papír, toll, tinta ingyen állt rendelkezésre. A kávéházi kultúra oly szorosan kötõdött a sajtóhoz, mint akkoriban sehol máshol Európában. Újságcikkek, novellák, regényfejezetek, színházi kritikák íródtak a lármás asztalok mellett. Erre a célra a fõpincérek kötegszám tárolták a hosszú, fehér papírt, a kutyanyelvet.
Hírösszefoglaló
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.