2008. március 26., 00:002008. március 26., 00:00
A XI. kerületben a Szent Gellért teret a Móricz Zsigmond körtérrel összekötõ Bartók Béla úton a közeljövõben kávéházak, éttermek, galériák, antikváriumok sorjáznának, a kulturális arculatot ifjúsági klubokkal, könyvesboltokkal és mûkereskedésekkel is erõsítenék. A századelõn ebben a városrészben lakott Kosztolányi Dezsõ, Karinthy Frigyes (képünkön) és Móricz Zsigmond. A mai Bartók úton lakott Ottlik Géza író, míg a kortárs mûvészek közül ma is itt él Cseh Tamás zenész, színész. A projekt szerint sétálóutcákat és tereket alakítanak ki, az itt lévõ ingatlanokat pedig csak olyan célokra adják bérbe, amelyek a mûvésznegyed programját szolgálják. A negyed szívében az 1930-as évek híres találkahelye, a jelenleg felújítás alatt álló Hadik-kávéház áll. Az 1906-ban nyílt szórakozóhely a Centrál és a New York mellett Budapest legjelentõsebb kávéháza volt, ahol a „foglalt páholy” állandó vendége Karinthy, az asztaltársaság „királynõje” pedig az író második felesége, a szép és kihívó Böhm Aranka volt – sokszor Karinthy nem kis boszszúságára. A Hadikban, a híres fõvárosi kávéscsalád feje, Kaiser Adolf által felszolgált kapucíner mellett született a Tanár úr kérem. Törzshelyként és „dolgozószobaként” szolgált a kávézó Kosztolányi Dezsõ, József Attila, Déry Tibor, Füst Milán, Tóth Árpád, Devecsery Gábor és Rejtõ Jenõ számára is. Az épület tetõtéri mûtermében élt a 19. század második felében Csontváry Kosztka Tivadar festõmûvész.
Budapesten, a „kávéházak fõvárosában” a kiegyezéstõl az elsõ világháborúig élték fénykorukat a kávémérések. A kávéházakban nem kellett sokat költeni, a vendég órákig üldögélhetett egy csésze kávé és egy pohár víz mellett, üzeneteket és leveleket küldhetett, ugyanide választ is kapott. Papír, toll, tinta ingyen állt rendelkezésre. A kávéházi kultúra oly szorosan kötõdött a sajtóhoz, mint akkoriban sehol máshol Európában. Újságcikkek, novellák, regényfejezetek, színházi kritikák íródtak a lármás asztalok mellett. Erre a célra a fõpincérek kötegszám tárolták a hosszú, fehér papírt, a kutyanyelvet.
Hírösszefoglaló
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.