
Marosvásárhely
Fotó: Haáz Vince
Átadták csütörtökön este a Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket Marosvásárhelyen.
2025. október 16., 23:022025. október 16., 23:02
2025. október 16., 23:042025. október 16., 23:04
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár (közismert nevén Teleki Téka) gróf Teleki Sámuel megrendelésére készült leglátványosabb termének restaurálása 2017-ben kezdődött. A projektet a kulturális intézményt fenntartó Maros megyei önkormányzat finanszírozta.
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke az átadó ünnepségen emlékeztetett: a Maros megyei önkormányzathoz több műemlék épület is tartozik, köztük a Kultúrpalota, a közigazgatási palota és a Teleki Téka, melyek nélkül elképzelhetetlen Marosvásárhely. Felidézte: tavaly a Kultúrpalota restaurálásának befejezését ünnepelték, idén a Teleki Téka Palota-terme készült el, míg jövőre reményei szerint a közigazgatási palota homlokzatának felújítása kezdődhet el.
Fotó: Haáz Vince
Az MTI által idézett RMDSZ-es elöljáró rámutatott, hogy a restaurálási munkálat bonyolultabbnak bizonyult, mint hitték, de a restaurátorok munkája nyomán a terem visszanyerte eredeti szépségét. A megyei tanácselnök köszöntet mondott a könyvtár vezetőinek és a restaurálási munkálatokat végző szakembereknek a munkáért, a könyvtárosoknak, kutatóknak és látogatóknak pedig azért, hogy nap mint nap élettel töltik meg az intézményt.
Fotó: Haáz Vince
A falfestményeket az évszázadok során számos festékréteggel borították, a Kiss Eszter által irányított restaurálás során aprólékos munkával kerültek felszínre.
Fotó: Haáz Vince
Gróf Teleki Sámuel könyvtárát a köznek szánta, és ezt a célt szem előtt tartva alakította ki gyűjteményét. Európa huszonöt városából, mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megvásárolnia a csaknem 40 000 kötetet. 1802 őszén nyílt meg a mintegy 50 ezer kötetet és számos kéziratot tartalmazó Teleki-téka, magyar nyelvterületen az egyik első nyilvános könyvtár. Létrehozója 1804-ben felkérte a nagyszebeni Franz Neuhausert, a kor elismert erdélyi festőjét, hogy díszítse ki az akkor főúri palotaként használt lakosztály nagytermét.
Fotó: Haáz Vince
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!