Hirdetés

Vírusirtás szimbólumokkal

KÖZELKÉP – Miután Dan Brown klasszikus összeesküvés-elméleteket és a titkos társaságokról, valamint a jelképeikről szóló mítoszokat meglehetősen felszínesen, de annál közérthetőbben ötvöző lektűrjei, valamint a belőlük készült két első film, A Da Vinci-kód, illetve az Angyalok és démonok közönségsikert aratott, nem az volt a kérdés, hogy készül-e újabb film Robert Langdon szimbólumkutató professzor kalandjairól, hanem az, hogy mikor.

Balogh Levente

2016. október 25., 17:222016. október 25., 17:22

Nos egy kötetet, Az elveszett jelképet átugorva már itt is van a harmadik film, az Inferno – amiről bizony azt kell mondanunk, hogy a felvonultatott sztárgárda és a pörgősnek, látványosnak szánt akciójelenetek ellenére sikerült alulmúlnia az első két alkotást, pedig azok sem tették éppen csomolungmai magasságokba a mércét.

A sztori Firenzében indul, ahol Langdon professzor amnéziásan, fájó fejjel ébred egy kórházban – ami nem is csoda, hiszen az őt ápoló csinos orvosnő szerint golyó horzsolta a fejét –, ám mire megszokhatná a környezetét, egy motoroscsendőr-egyenruhába öltözött csinos hölgy máris megpróbálja kivégezni, így menekülnie kell. Az orvosnő hazaviszi magához, ahol kiderül, hogy a furcsa, Dante poklának Botticelli által festett ábrázolásán alapuló látomások által gyötört professzor birtokában van egy Faraday-lámpa, amely éppen a szóban forgó festményt vetíti ki, benne titkos szövegekkel. A szövegek nyomán kell elindulniuk felderíteni, hova rejtett egy meglehetősen bogaras milliomos egy általa kifejlesztett vírust, amellyel halálos kórt szabadítana az emberiségre, így oldva meg a túlnépesedés problémáját.

A történet során Firenzéből Velencén át Isztambulig jutnak a főhősök, sőt néhány jelenet erejéig Budapest is felbukkan, de ettől sem lesz sokkal szerethetőbb a film. A probléma az, hogy az Infernóban még a többi Dan Brown-műhöz képest is mondvacsináltabbnak és hiteltelenebbnek hat az alapkonfliktus, és a megfejtendő kódok sem igazán olyan bonyolultságúak, hogy a szétszálazásukhoz egyetemi professzornak kelljen lenni. Ráadásul a legkevésbé sem világos, mi indokolja, hogy az elrejtett vírushoz vezető utat reneszánsz kori műalkotásokon elrejtett utalások alapján lehessen megtalálni – ez a 21. században még akkor is erőltetett, ha az Inferno nevű vírust a pestissel és Dante poklával akarják összefüggésbe hozni. Az pedig már egyenesen a nevetséges kategóriába tartozik, hogy a műben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nagy hatalmú globális hírszerző szolgálathoz hasonló szervezetként tűnik fel, fegyveres ügynökökkel.

A karakterek bonyolultsága nem igazán haladja meg egy átlagos fagolyóét, a váratlannak szánt fordulatok jelentős része előre látható, és a forgatókönyv a színészi teljesítmény megcsillogtatására sem hagy túl sok teret – Tom Hanks, Felicity Jones és a Westworld című új sci-fi sorozatban ennél nagyságrendekkel jobban játszó Sidse Babbet Knudsen rutinból hozza a lapos karaktereket. Mindent összevetve azt talán túlzás lenne kijelenteni az Infernóról, hogy pokolian rossz film – azt azonban nem, hogy a fanatikus Dan Brown-rajongókon kívül tényleg csak azoknak ajánlható, akiknek éppen van két üres órájuk, és semmi, de tényleg semmi értelmesebb programjuk nem adódik.

Inferno – amerikai–japán–török–magyar misztikus thriller, 121 perc, 2016. Rendezte: Ron Howard.
Szereplők: Tom Hanks, Felicity Jones, Ben Foster, Irrfan Khan, Sidse Babbet Knudsen, Ana Ularu. Írta: Dan Brown regénye alapján David Koepp és Dan Brown. Kép: Salva­tore Totino. Zene: Hans Zimmer.

Értékelés az 1–10-es skálán: 6

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
Hirdetés
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
2026. július 14., kedd

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió
Hirdetés
Hirdetés