Hirdetés

Vírusirtás szimbólumokkal

KÖZELKÉP – Miután Dan Brown klasszikus összeesküvés-elméleteket és a titkos társaságokról, valamint a jelképeikről szóló mítoszokat meglehetősen felszínesen, de annál közérthetőbben ötvöző lektűrjei, valamint a belőlük készült két első film, A Da Vinci-kód, illetve az Angyalok és démonok közönségsikert aratott, nem az volt a kérdés, hogy készül-e újabb film Robert Langdon szimbólumkutató professzor kalandjairól, hanem az, hogy mikor.

Balogh Levente

2016. október 25., 17:222016. október 25., 17:22

Nos egy kötetet, Az elveszett jelképet átugorva már itt is van a harmadik film, az Inferno – amiről bizony azt kell mondanunk, hogy a felvonultatott sztárgárda és a pörgősnek, látványosnak szánt akciójelenetek ellenére sikerült alulmúlnia az első két alkotást, pedig azok sem tették éppen csomolungmai magasságokba a mércét.

A sztori Firenzében indul, ahol Langdon professzor amnéziásan, fájó fejjel ébred egy kórházban – ami nem is csoda, hiszen az őt ápoló csinos orvosnő szerint golyó horzsolta a fejét –, ám mire megszokhatná a környezetét, egy motoroscsendőr-egyenruhába öltözött csinos hölgy máris megpróbálja kivégezni, így menekülnie kell. Az orvosnő hazaviszi magához, ahol kiderül, hogy a furcsa, Dante poklának Botticelli által festett ábrázolásán alapuló látomások által gyötört professzor birtokában van egy Faraday-lámpa, amely éppen a szóban forgó festményt vetíti ki, benne titkos szövegekkel. A szövegek nyomán kell elindulniuk felderíteni, hova rejtett egy meglehetősen bogaras milliomos egy általa kifejlesztett vírust, amellyel halálos kórt szabadítana az emberiségre, így oldva meg a túlnépesedés problémáját.

A történet során Firenzéből Velencén át Isztambulig jutnak a főhősök, sőt néhány jelenet erejéig Budapest is felbukkan, de ettől sem lesz sokkal szerethetőbb a film. A probléma az, hogy az Infernóban még a többi Dan Brown-műhöz képest is mondvacsináltabbnak és hiteltelenebbnek hat az alapkonfliktus, és a megfejtendő kódok sem igazán olyan bonyolultságúak, hogy a szétszálazásukhoz egyetemi professzornak kelljen lenni. Ráadásul a legkevésbé sem világos, mi indokolja, hogy az elrejtett vírushoz vezető utat reneszánsz kori műalkotásokon elrejtett utalások alapján lehessen megtalálni – ez a 21. században még akkor is erőltetett, ha az Inferno nevű vírust a pestissel és Dante poklával akarják összefüggésbe hozni. Az pedig már egyenesen a nevetséges kategóriába tartozik, hogy a műben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nagy hatalmú globális hírszerző szolgálathoz hasonló szervezetként tűnik fel, fegyveres ügynökökkel.

A karakterek bonyolultsága nem igazán haladja meg egy átlagos fagolyóét, a váratlannak szánt fordulatok jelentős része előre látható, és a forgatókönyv a színészi teljesítmény megcsillogtatására sem hagy túl sok teret – Tom Hanks, Felicity Jones és a Westworld című új sci-fi sorozatban ennél nagyságrendekkel jobban játszó Sidse Babbet Knudsen rutinból hozza a lapos karaktereket. Mindent összevetve azt talán túlzás lenne kijelenteni az Infernóról, hogy pokolian rossz film – azt azonban nem, hogy a fanatikus Dan Brown-rajongókon kívül tényleg csak azoknak ajánlható, akiknek éppen van két üres órájuk, és semmi, de tényleg semmi értelmesebb programjuk nem adódik.

Inferno – amerikai–japán–török–magyar misztikus thriller, 121 perc, 2016. Rendezte: Ron Howard.
Szereplők: Tom Hanks, Felicity Jones, Ben Foster, Irrfan Khan, Sidse Babbet Knudsen, Ana Ularu. Írta: Dan Brown regénye alapján David Koepp és Dan Brown. Kép: Salva­tore Totino. Zene: Hans Zimmer.

Értékelés az 1–10-es skálán: 6

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 29., csütörtök

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Sokféle történet, közös öröm: Müller Péter és a Sziámi zenekar is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon

Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.

Sokféle történet, közös öröm: Müller Péter és a Sziámi zenekar is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon
2026. október 28., szerda

Elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor

Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.

Elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor
2026. október 27., kedd

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon

Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában

Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.

Hazug „inkubátorközegben” megőrizni az emberséget: Verdi-mű premierje a Kolozsvári Magyar Operában
2026. október 21., szerda

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.

Ne a távolság döntsön: továbbra is megtéríti a máshonnan érkező nézők útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
2026. október 20., kedd

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron

Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.

„A fájdalom akkor is a miénk, ha nem mi fájtunk”: Bogdán Zsolt Örkény 1956-os jegyzeteiből készült előadást mutat be Kolozsváron
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban

Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.

„Kell és lehet irodalmat, tudományt művelni a székely végeken” – Bicskarend 95 éves írónak, hadtörténész féllábbal Gyergyóban
2026. október 19., hétfő

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!

Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.

Kató Csilla, miután összeesett a színpadon: játék vége, így nem mehet tovább!
2026. október 17., szombat

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról

„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.

„Ide mindig hazajövök” – Miklósa Erika világhírű szoprán a Krónikának erdélyi kötődéseiről, tehetséggondozásról
Hirdetés
Hirdetés