A kiállítás anyaga feltárja a Seuso-kincs pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását
Fotó: seuso3d.mnm.hu
Eddig sosem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg a késő római kincslelet darabjai a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Seuso-kincs – Pannónia fénye című, ingyenes, virtuális kiállításán.
2020. december 15., 16:262020. december 15., 16:26
Seuso-kincs – Pannónia fénye a címe annak az ingyenes, virtuális kiállításnak, amelyen 3D-ben mutatja be a késő római korból származó leletegyüttest a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM). A tárlat a 4iG Nyrt. Mensor3D cég digitalizációjának köszönhetően tekinthető meg az múzeum honlapján – olvasható az MTI-n.
– közölte az MTI-vel a Nemzeti Múzeum.
„A 4iG-vel közösen egyfajta kutatásfejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak. Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest” – idézi a közlemény Varga Benedeket, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját.
Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a korábban nagy pontossággal digitalizált Seuso-kincset a virtuális kiállításba integrálták.
„A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látogatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak” – fogalmazott.
A közlemény szerint
így a késő római kori, IV–V. századból származó ezüst- és réztálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak. A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a Seuso-kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát. A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozicionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét.
Amint a múzeum honlapján szerepel,
Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába. Az ezüstedények egykori tulajdonosaik személyiségét és társadalomban elfoglalt helyét is tükrözik. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusónak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka a Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!