2009. február 20., 09:112009. február 20., 09:11
A Munkácsy-díjas művész kettős könyvbemutatóra válogatta össze legújabb munkáit: a tárlatmegnyitón Jánó Mihály művészettörténész Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez című kötetét és a Pallas–Akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatának Vinczeffy László munkásságáról szóló albumát mutatták be. A festőművész nagyméretű, szuggesztív alkotásaival összhangban, melléjük állítottak ki középkori erdélyi falfestmények nyomán készült három pannót.
A kiállítást és a kettős könyvbemutatót Sarány István, a csíkszeredai kiadó szerkesztője nyitotta meg. Kifejtette, Jánó Mihály könyve két borítólap közé sűrített tudomány és művészet. Az évtizedek során hivatástudattal és alázattal végzett kutató-, feltáró- és restaurátori munka találkozik benne. Vinczeffy László képei a világon bárhol ugyanazokat a képzeteket, társításokat keltik.
A festő és a művészettörténész munkásságában is az alázat a kulcsszó, a két könyv és a kiállított festmények is azt sugallják, hogy a hatalmas tudáshoz mérhetetlen alázat társul, és ez a szakmai és a közönségsiker záloga, fejtette ki Sarány István. Jánó Mihály könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját Kónya Ádám emlékének ajánlotta, akivel éveken keresztül tréfásan „nyakas kálomistának” és „holmi pápistának” titulálva egymást járták a székelyföldi templomokat.
Jánó szerint a középkori nyugati művészet keleti határán, az erdélyi középkori egyházművészet Európa bármely vidékével egyenrangú, és feltárása a 19. században a magyar nemzeti tudatot erősítette. Vinczeffy László egyéni tárlatát Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg, úgy jellemezve a művész legújabb alkotásait, hogy belső lelki nyomatait, látomásait, egy valóságon túli világot önt képekbe.
A szürreális festményeken időtlenségből hozza a jelképrendszereket, a rácsok közé zárt érzelemvilágot, így teremti meg sajátos egyéni világát. Márton Árpád szavai szerint az új képek elgondolkodtatóak, metafizikusak, és bizonyítékai annak, hogy jó helyre került tavaly a Munkácsy-díj.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.