2009. február 20., 09:112009. február 20., 09:11
A Munkácsy-díjas művész kettős könyvbemutatóra válogatta össze legújabb munkáit: a tárlatmegnyitón Jánó Mihály művészettörténész Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez című kötetét és a Pallas–Akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatának Vinczeffy László munkásságáról szóló albumát mutatták be. A festőművész nagyméretű, szuggesztív alkotásaival összhangban, melléjük állítottak ki középkori erdélyi falfestmények nyomán készült három pannót.
A kiállítást és a kettős könyvbemutatót Sarány István, a csíkszeredai kiadó szerkesztője nyitotta meg. Kifejtette, Jánó Mihály könyve két borítólap közé sűrített tudomány és művészet. Az évtizedek során hivatástudattal és alázattal végzett kutató-, feltáró- és restaurátori munka találkozik benne. Vinczeffy László képei a világon bárhol ugyanazokat a képzeteket, társításokat keltik.
A festő és a művészettörténész munkásságában is az alázat a kulcsszó, a két könyv és a kiállított festmények is azt sugallják, hogy a hatalmas tudáshoz mérhetetlen alázat társul, és ez a szakmai és a közönségsiker záloga, fejtette ki Sarány István. Jánó Mihály könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját Kónya Ádám emlékének ajánlotta, akivel éveken keresztül tréfásan „nyakas kálomistának” és „holmi pápistának” titulálva egymást járták a székelyföldi templomokat.
Jánó szerint a középkori nyugati művészet keleti határán, az erdélyi középkori egyházművészet Európa bármely vidékével egyenrangú, és feltárása a 19. században a magyar nemzeti tudatot erősítette. Vinczeffy László egyéni tárlatát Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg, úgy jellemezve a művész legújabb alkotásait, hogy belső lelki nyomatait, látomásait, egy valóságon túli világot önt képekbe.
A szürreális festményeken időtlenségből hozza a jelképrendszereket, a rácsok közé zárt érzelemvilágot, így teremti meg sajátos egyéni világát. Márton Árpád szavai szerint az új képek elgondolkodtatóak, metafizikusak, és bizonyítékai annak, hogy jó helyre került tavaly a Munkácsy-díj.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.