2009. február 20., 09:112009. február 20., 09:11
A Munkácsy-díjas művész kettős könyvbemutatóra válogatta össze legújabb munkáit: a tárlatmegnyitón Jánó Mihály művészettörténész Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez című kötetét és a Pallas–Akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatának Vinczeffy László munkásságáról szóló albumát mutatták be. A festőművész nagyméretű, szuggesztív alkotásaival összhangban, melléjük állítottak ki középkori erdélyi falfestmények nyomán készült három pannót.
A kiállítást és a kettős könyvbemutatót Sarány István, a csíkszeredai kiadó szerkesztője nyitotta meg. Kifejtette, Jánó Mihály könyve két borítólap közé sűrített tudomány és művészet. Az évtizedek során hivatástudattal és alázattal végzett kutató-, feltáró- és restaurátori munka találkozik benne. Vinczeffy László képei a világon bárhol ugyanazokat a képzeteket, társításokat keltik.
A festő és a művészettörténész munkásságában is az alázat a kulcsszó, a két könyv és a kiállított festmények is azt sugallják, hogy a hatalmas tudáshoz mérhetetlen alázat társul, és ez a szakmai és a közönségsiker záloga, fejtette ki Sarány István. Jánó Mihály könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját Kónya Ádám emlékének ajánlotta, akivel éveken keresztül tréfásan „nyakas kálomistának” és „holmi pápistának” titulálva egymást járták a székelyföldi templomokat.
Jánó szerint a középkori nyugati művészet keleti határán, az erdélyi középkori egyházművészet Európa bármely vidékével egyenrangú, és feltárása a 19. században a magyar nemzeti tudatot erősítette. Vinczeffy László egyéni tárlatát Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg, úgy jellemezve a művész legújabb alkotásait, hogy belső lelki nyomatait, látomásait, egy valóságon túli világot önt képekbe.
A szürreális festményeken időtlenségből hozza a jelképrendszereket, a rácsok közé zárt érzelemvilágot, így teremti meg sajátos egyéni világát. Márton Árpád szavai szerint az új képek elgondolkodtatóak, metafizikusak, és bizonyítékai annak, hogy jó helyre került tavaly a Munkácsy-díj.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.