2009. február 20., 09:112009. február 20., 09:11
A Munkácsy-díjas művész kettős könyvbemutatóra válogatta össze legújabb munkáit: a tárlatmegnyitón Jánó Mihály művészettörténész Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez című kötetét és a Pallas–Akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatának Vinczeffy László munkásságáról szóló albumát mutatták be. A festőművész nagyméretű, szuggesztív alkotásaival összhangban, melléjük állítottak ki középkori erdélyi falfestmények nyomán készült három pannót.
A kiállítást és a kettős könyvbemutatót Sarány István, a csíkszeredai kiadó szerkesztője nyitotta meg. Kifejtette, Jánó Mihály könyve két borítólap közé sűrített tudomány és művészet. Az évtizedek során hivatástudattal és alázattal végzett kutató-, feltáró- és restaurátori munka találkozik benne. Vinczeffy László képei a világon bárhol ugyanazokat a képzeteket, társításokat keltik.
A festő és a művészettörténész munkásságában is az alázat a kulcsszó, a két könyv és a kiállított festmények is azt sugallják, hogy a hatalmas tudáshoz mérhetetlen alázat társul, és ez a szakmai és a közönségsiker záloga, fejtette ki Sarány István. Jánó Mihály könyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját Kónya Ádám emlékének ajánlotta, akivel éveken keresztül tréfásan „nyakas kálomistának” és „holmi pápistának” titulálva egymást járták a székelyföldi templomokat.
Jánó szerint a középkori nyugati művészet keleti határán, az erdélyi középkori egyházművészet Európa bármely vidékével egyenrangú, és feltárása a 19. században a magyar nemzeti tudatot erősítette. Vinczeffy László egyéni tárlatát Márton Árpád csíkszeredai festőművész nyitotta meg, úgy jellemezve a művész legújabb alkotásait, hogy belső lelki nyomatait, látomásait, egy valóságon túli világot önt képekbe.
A szürreális festményeken időtlenségből hozza a jelképrendszereket, a rácsok közé zárt érzelemvilágot, így teremti meg sajátos egyéni világát. Márton Árpád szavai szerint az új képek elgondolkodtatóak, metafizikusak, és bizonyítékai annak, hogy jó helyre került tavaly a Munkácsy-díj.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.