
Fotó: A szerző felvétele
2008. május 19., 00:002008. május 19., 00:00
„Próbáltunk olyan rövid produkciót összeállítani, amely a mindenkori alkotó gondolatait, vívódásait, belső konfliktusait mutatja meg. A művészet, az értékteremtés procedúrájának elválaszthatatlan velejárója az alkotói kétség. Az alapkérdéshez kapcsolódva pedig adott a lehetőség, hogy egyéb problémák felé is irányítsuk a néző figyelmét” – tájékoztatta a Krónikát a darabot rendező Csatlós Lóránt. Mint mesélte, a közelmúltban egyre élesebben szembesült a ténnyel, hogy csökken a színházba járók száma, de egyre kevésbé találnak befogadóra a lírai vagy prózai művek is.
A téma adott volt tehát, és ehhez válogatott verseket a rendező. A fel nem szállt repülőről szóló Félszeg ballada, Kányádi 1977-ben írt verse erős és kifejező metaforája a „mit keres a művész a világban”– kérdésnek. „Döbbenetes és gyönyörű Kányádi Sándor 60-as, 70-es években született verseinek sértetlenül aktuális problémafelvetése. Például az, hogy életet megkönnyíteni szánt víz- és gázvezetékben senki nem látta a szörnyeteget. Régen özönvíz kellett a világvégéhez, ma elég, ha elveszik az áramot” – részletezte a rendezői koncepciót Csatlós. A rendező szerint sok tekintetben visszás az Oberon Csőszínház jelenlegi helyzete: a kultúra „marketingjére” jut a legkevesebb pénz, és ahhoz, hogy egy produkció eladható legyen, annak művészi céljairól kellene lemondaniuk. Hozzátette, panaszra azért nincs okuk, pályázati úton kapnak anyagi támogatást, idén A hitetlen után a Félszeg ballada már a társulat második bemutatója.
A félórás előadást minimális díszlet- és eszközhasználat jellemzi. A szereplők, Petru Anita, Tankó Kincső, Hanyecz Róbert, Hunyadi István és Kocsis Gyula játékukkal, mimikájukkal, mozgásukkal késztetik a nézőt a verssorok továbbgondolására. Az elhangzó szavak és a gesztusok közötti ellentmondás, a kartonlapra írt mondatok, az üres dobozok és álarcok sajátos hangulata a biztosítéka annak, hogy akár szeretik, akár nem a nézők az Oberon új produkcióját, közömbösek kevesen maradnak az előadás iránt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.