
2011. június 30., 09:122011. június 30., 09:12
A kiállítást kedd este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitotta meg hivatalosan. A brit főváros egyik legpatinásabb képzőművészeti intézményében Szemtanúk – Magyar fotográfia a XX. században: Brassai, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi címmel összeállított, kétszáznál több művet felsorakoztató tárlat a nagyközönség számára csütörtöktől októberig lesz megtekinthető. A múlt század portré és hírfotó műfaját meghatározó mesterek munkái közül olyan hírességek is szerepelnek a Londonba hozott kollekcióban, mint Robert Capa amerikai katonája, aki 1944. június 6-án, a normandiai partraszállás legvéresebb harcainak helyszínén, az Omaha partszakaszon igyekszik küszködve, nyakig elmerülve kijutni a tengerből a partra vagy Brassai egyik klasszikus Picasso-portréja, amely a festőművész párizsi műtermében készült. A londoni Magyar Kulturális Központ a Royal Academy of Arts nagykiállítását felvezető, illetve kísérő, kisebb fotográfiai tárlatokat is rendezett hat különböző londoni galériában.
Navracsics Tibor több száz fős meghívott vendégsereg előtt elmondott kedd esti megnyitó beszédében kiemelte: „A kiállítás olyan életpillanatokat mutat be, amelyeket zsenik örökítettek meg. Büszkeségre ad okot, hogy azok a magyar fotósok, akiknek műveit most Londonban kiállították, az egész világon hatással voltak a fotózás művelőire.”
A magyar miniszterelnök-helyettes szerint a szakma e mesterei az egész fotóművészetet magasabb szintre emelték.
Navracsics Tibor kijelentette: a kiállított fotókat látva meg kell állapítani, hogy nem lehetett volna jobb kulturális keretbe foglalni a magyar EU-elnökségi időszakot.
Néhány hónapon belül ez a második igen nagyszabású magyar művészeti kiállítás a Piccadilly és a West End – London világhírű színházi-művészeti negyede – tőszomszédságában álló Királyi Művészeti Akadémián, ahol tavaly szeptemberben a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményéből állítottak össze tárlatot. A tavalyi kiállítás közönsége szintén rendkívüli gazdaságú, kétszáznál több alkotásból álló anyagot láthatott. A Budapestről hozott kincsek között volt Raffaello Esterházy Madonnája, Leonardo több rajztanulmánya, Giorgio Vasari Kánai menyegzője, valamint El Greco, Rembrandt, Rubens, Goya, Manet, Monet, Schiele, Gauguin, Picasso művei, amelyek közül sok addig soha nem volt látható Nagy-Britanniában. Emellett a magyar művészetnek a Nemzeti Galériában őrzött számos főművét, köztük Munkácsy, Rippl-Rónai vagy Csontváry alkotásait is megismerhette a londoni közönség. Navracsics hangsúlyozta, hogy a Királyi Művészeti Akadémián 1989 óta a mostani az első fotókiállítás, így „az amúgy is pezsgő kulturális életű Londonba sikerült újszerű kiállítást hozni”.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!