Fotó: MTI
A közös születésnapi rendezvényen először Jiří Menzel 1969-ben készített Pacsirták cérnaszálon című filmjét, majd Szabó István 1980-as rendezését, a Mephistót láthatták az egybegyűltek.
Szabó István cseh pályatársának munkásságát méltatva azt hangsúlyozta, hogy nagyon nagyra tartja Jiří Menzel életművét, sok filmjét kívülről tudja. A cseh újhullám kiemelkedő alakja pedig úgy fogalmazott: magyar rendezőtársa az első filmjétől kezdve következetes, azon az úton halad, amelyen elindult. „Ő sokkal komolyabb, mint én, ő az én bátyám. Nemcsak azért, mert felnőttebb, hanem mert ő az okosabb kettőnk közül. De mindenképpen idősebb” – fűzte hozzá Jiří Menzel, utalva arra, hogy Szabó István február 18-án, ő viszont öt nappal később (1938. február 23-án) született. Az Oscar-díjas cseh alkotó saját munkáiról szólva nevetve jegyezte meg, hogy azokban inkább a humor és a „hülyeség” nyilvánul meg.
Szabó István a cseh újhullám kiemelkedő alakjának munkáit méltatva kiemelte, hogy a magyar közönség nagyon szereti Menzel filmjeit, amelyekben a rendező a komoly dolgokat is úgy tudja megjeleníteni a vásznon, hogy közben nevettet.
A cseh rendező hangsúlyozta: filmjeik a mából és a kultúrából erednek, még akkor is, ha nem napjainkban játszódnak. Jiří Menzel arra a kérdésre, gondolkodik-e már a következő filmjén, nemmel felelt. Szabó István csak annyit mondott, hogy tervezgeti már a következő munkáját.
Szabó István a közönséghez szólva elmesélte: amikor cseh kollégája hétfő este megérkezett az Örökmozgó Filmmúzeumba körülnézett, majd azt kérdezte: „Ugye ezek az emberek most nem azt hiszik, hogy kriptában vannak?”
„Nehogy megérintsen benneteket az elmúlás és a halál hideg lehelete, és egy kripta hírnökeinek lássatok bennünket” – kérte a közönséget Szabó István, arra utalva, hogy hétfőn este két sok-sok évvel ezelőtt készült filmet láthatott a közönség. Mint kiemelte, mindketten szeretnének még új filmeket rendezni „és főleg vidámak lenni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok