Vetró András
Vetró András tárlata nyílik meg csütörtökön Kolozsváron: a kiállítás a szobrászművész több évtizedes pályafutását összegzi, különböző műfajú és témájú szobrászati alkotásokat, előkészítő és kompozíciós rajzokat mutat be.
2018. október 04., 11:232018. október 04., 11:23
2018. október 04., 11:242018. október 04., 11:24
Vetró András Kézdivásárhelyen élő szobrászművész munkáiból nyílik tárlat csütörtökön a Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó kincses városbeli Szépművészeti Múzeumban. A szobrok és rajzok című egyéni tárlat megnyitóját 18 órától tartják – közölte az intézmény.
Vetró András 1948-ban született Temesváron Vetró Artúr szobrászművész fiaként. Apjától örökölt tehetségét a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakán pallérozta, szaktanárai az édesapja és Löwith Egon szobrászművész voltak. 1973-ban végezte el a főiskolát, majd a kézdivásárhelyi Nagy Mózes-líceumba nevezték ki rajztanárnak, ahol mintázást, rajzot és művészettörténetet oktatott 2013-ban történt nyugdíjazásáig. 1974-ben vette feleségül Bodoni Zsuzsa grafikus- és festőművészt, akivel a székely városban telepedtek le, fiaik szintén képzőművészettel foglalkoznak.
Kézdivásárhely tereit, utcáit számos olyan szobrászati alkotása díszíti, amelyek Háromszék nagy személyiségeinek állítanak emléket, de Románián kívül Magyarországon, Ukrajnában, Szlovákiában és Szlovéniában is találhatók általa mintázott köztéri szobrok. „1948. október 14-én Temesváron születtem, Kolozsváron építgettem alkotói tetteimnek szellemi alapköveit, negyven éve pedig próbálom megérteni a székely ember gondolatvilágát több-kevesebb sikerrel. Az ember élettere időnként szűknek bizonyul, az egyének ebbéli kitörési kísérleteit próbálom érzékeltetni a formák nyelvén.
– vallja a képzőművész.
Jelen egyéni kiállítás Vetró András több évtizedes pályafutását szemlélteti úgy, hogy különböző műfajú és témájú szobrászati alkotásokat, valamint előkészítő és kompozíciós rajzokat mutat be. A túlnyomórészt gipszből készült domborművek és plakettek mellett néhány fából faragott körszobor, illetve alumínium vagy bronz kisplasztika látható.
Témájukat tekintve egyaránt megjelennek a hetvenes években elkezdett, az anyaság misztériumából és a Don Quijote kalandjaiból inspirálódó sorozatainak darabjai, valamint a Nagy mutatvány elnevezésű sorozat egyes képei, amelyek a nyolcvanas évektől foglalkoztatják a művészt. Ezek mellett az in memoriam kompozíciók, az erdélyi magyar személyiségek portréi, a lovas kompozíciók és Földanya téma szintén nagy hangsúlyt kapnak az életműben.
Vetró András egyéni tárlatát dr. Lucian Nastasă-Kovács egyetemi tanár, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója és Németh Júlia műkritikus nyitja meg, közreműködik Bogdán Zsolt színművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!