Fotó: A szerző felvétele
2008. november 19., 10:242008. november 19., 10:24
- Külföldön végezte a középiskolát. Miért döntött úgy, hogy Romániában tanul színművészetet, és Nagyváradra jön dolgozni?
- Marosvásárhelyen születtem, szüleim a nyolcvanas évek végén családi okokból áttelepültek Magyarországra. A középiskolai tanulmányaimat ott végeztem, de úgy éreztem, a budapesti fergetegből egy nyugodalmasabb helyre vágyom, ezért a szülővárosom színművészeti egyetemére felvételiztem. A diploma megszerzése után először megpróbáltam bekapcsolódni a magyarországi színházi körforgásba, majd versenyvizsgára jelentkeztem a váradi színháznál, mert úgy hallottam, hogy a váradi társulat klasszikusabb darabokat játszik, és nem szívesen vettem volna részt olyasmiben, ami nem áll közel a lelkületemhez.
- Először Gogol A revizorjában láthatta a váradi közönség, majd önálló darabbal lépett fel. Miért éppen a Novecentót vitte színre?
- Ez volt a vizsgaelőadásom. Először Magyarországon láttam Csuja Imre előadásában, akkor tetszett meg. Alessandro Baricco darabja örökérvényű igazságokról szól, barátságról, őszinte emberi érzelmekről. Bár Oscar-díjas film is készült a darabból Az óceánjáró zongorista legendája címmel, mégis úgy éreztem, kevesen ismerik, és szerettem volna szélesebb körben is ismertté tenni a Virginian nevű hajó zongoristájának történetét. A revizorban pedig Miskát, a polgármester szolgáját játszom. Nekem, a talpig városi gyereknek nagy kihívás volt a valódi parasztember figuráját megformálnom.
- Mi a szerepálma?
- Nem tartom szerencsésnek, ha egy fiatal színésztől ezt kérdezik. Úgy érzem, hogy minden szerepnek, amit kapok, szerepálomnak kell lennie, minden szerepből ki kell hoznom a legtöbbet, amit lehet. Most játszom A revizorban, tavasszal pedig egy zenés darabban lépek fel - az Anconai szerelmesekben kaptam egy nagyobb szerepet, amelyben bizonyíthatok, és a Novecentót is szeretném még játszani, ahányszor csak lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok