
2012. december 10., 08:342012. december 10., 08:34
Míg a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház pénteki előadása a rendező, Silviu Purcărete – akinek két rendezését is láthatta a közönség az Interferenciákon – meseszerű vízióján keresztül mutatta be a Gulliver utazásait, addig az izraeli Habima Nemzeti Színház előadása, Az ígéret földje a rögvalóságot mutatta be izraeli menekültek történetein keresztül. Purcărete semmit nem bízott a véletlenre. A Gulliver utazásait úgy láttatta a színpadon, ahogy egy gyermek fantáziájában megjelenhetnek a különböző jelenetek – ugyanakkor a „szomorú jövőt” is felvillantja: azt, hogy mi vár a gyermekre később, a felnőttek világában.
Az egészben tulajdonképpen az az elképesztő, hogy Silviu Purcărete miként tudta ilyen jól megőrizni gyermeki fantáziáját, amelyben gyakorlatilag minden lehetséges. A másfél órás előadásban oly sok remek ötlet volt, hogy a nézőnek nem sok ideje maradt unatkozni. Nem mondható el ugyanez az izraeli előadásról. Bár a színészek mindent megtettek, hogy mozgalmas legyen a produkció, a sok egymás utáni, zsúfolt apró történettől a néző egy idő után elernyedt, és közönnyel kezdte el szemlélni a sok kis tragédiát, holott a produkció célja éppen az volt, hogy ezt elkerülje. Túl sok dráma volt másfél órába zsúfolva a színpadon.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) sikerei révén már megszokhattuk, hogy Kolozsvár fesztiválváros. Az sem kétséges, hogy néhány éven belül az Interferenciák is hasonló státusú seregszemle lesz, az idén rendezvény pedig valóságos ugrást jelentett ezen a téren, elég ha arra gondolunk, hogy már az első napokban több néző váltott jegyet, mint a két évvel ezelőtti fesztiválon összesen. Ebben a sok önkéntes munkája is közrejátszott, akik az utcákon is népszerűsítették a rendezvényt. Az előadások sorát tegnap lapzártánk után a Prágai Nemzeti Színház Egy őrült nap avagy Figaro házassága című produkciója zárta.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.