Rafi Lajost, a sokszor kocsmai asztalok mellett verselő, olykor saját sorsa és származása ellen lázadó cigány költőt Ferenczi Attila tanár és író, gyermekkori játszópajtás mutatta be. Szerinte Rafi olyan ember, akire „a magyar közösség természetesen nem magyarként, a roma közösség természetellenesen nem cigányként” tekint. A költő 1970-ben született Marosvásárhelyen, szülei a Gáborok törzséből való Nyárádmenti kovácsmesterek voltak. Egyéves korában költözött Gyergyószárhegyre. Kisiskoláskori első versét a Hargita napilap közölte, azóta több magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja, és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el családját.
A versekből kiérződő kettős önazonosságra Kemény István mutatott rá: „Ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok. Egy részüket vagy talán mindegyiket két változatban írta meg Rafi: cigányul és magyarul.” – fogalmazott a méltató, kihangsúlyozta a költő szokatlan hangú, átütően erős verskészségét. Példaként néhány olyan verssorra hívta fel a figyelmet, mint: „Mióta nem vagy, sok ember/ halt meg bennem.”, vagy „Minden vagyonomat / Gyújtsa meg az ég.”. Kemény szerint az meri ennyire bátran, ennyire magától értetődően felhasználni önnön sorsát a verséhez, akinek nem is kérdés, hogy a verse és a sorsa egy és ugyanaz.
A könyvbemutatón folytatott beszélgetés következtetései szerint Rafi egyszerre „váteszi és megváltói” szerepet vállaló költő, akire téves lenne ráfogni, hogy naiv, autodidakta vagy amatőr volna.
Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért fiától az elégetett versekért. Mint mondotta olyan rendszert éltek, melyben mindentől félniük kellett, most viszont olyan pillanatokat kapott ajándékul, amelyekért bármelyik szülő hálás lehet. Az atyai jó tanács így szólt: „Légy érték a világnak, és legyél jobb, mint a tegnap”.
Rafi Lajos legtöbb esetben papírfecniken őrzött verseit Kemény István szerkesztette kötetbe, és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelentek meg. A költő az esten elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencesrendi szerzetesnek és Danguly Ervin művelődésszervezőnek köszönte meg az őszinte hangú biztatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok