Rafi Lajost, a sokszor kocsmai asztalok mellett verselő, olykor saját sorsa és származása ellen lázadó cigány költőt Ferenczi Attila tanár és író, gyermekkori játszópajtás mutatta be. Szerinte Rafi olyan ember, akire „a magyar közösség természetesen nem magyarként, a roma közösség természetellenesen nem cigányként” tekint. A költő 1970-ben született Marosvásárhelyen, szülei a Gáborok törzséből való Nyárádmenti kovácsmesterek voltak. Egyéves korában költözött Gyergyószárhegyre. Kisiskoláskori első versét a Hargita napilap közölte, azóta több magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja, és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el családját.
A versekből kiérződő kettős önazonosságra Kemény István mutatott rá: „Ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok. Egy részüket vagy talán mindegyiket két változatban írta meg Rafi: cigányul és magyarul.” – fogalmazott a méltató, kihangsúlyozta a költő szokatlan hangú, átütően erős verskészségét. Példaként néhány olyan verssorra hívta fel a figyelmet, mint: „Mióta nem vagy, sok ember/ halt meg bennem.”, vagy „Minden vagyonomat / Gyújtsa meg az ég.”. Kemény szerint az meri ennyire bátran, ennyire magától értetődően felhasználni önnön sorsát a verséhez, akinek nem is kérdés, hogy a verse és a sorsa egy és ugyanaz.
A könyvbemutatón folytatott beszélgetés következtetései szerint Rafi egyszerre „váteszi és megváltói” szerepet vállaló költő, akire téves lenne ráfogni, hogy naiv, autodidakta vagy amatőr volna.
Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért fiától az elégetett versekért. Mint mondotta olyan rendszert éltek, melyben mindentől félniük kellett, most viszont olyan pillanatokat kapott ajándékul, amelyekért bármelyik szülő hálás lehet. Az atyai jó tanács így szólt: „Légy érték a világnak, és legyél jobb, mint a tegnap”.
Rafi Lajos legtöbb esetben papírfecniken őrzött verseit Kemény István szerkesztette kötetbe, és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelentek meg. A költő az esten elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencesrendi szerzetesnek és Danguly Ervin művelődésszervezőnek köszönte meg az őszinte hangú biztatást.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.