Rafi Lajost, a sokszor kocsmai asztalok mellett verselő, olykor saját sorsa és származása ellen lázadó cigány költőt Ferenczi Attila tanár és író, gyermekkori játszópajtás mutatta be. Szerinte Rafi olyan ember, akire „a magyar közösség természetesen nem magyarként, a roma közösség természetellenesen nem cigányként” tekint. A költő 1970-ben született Marosvásárhelyen, szülei a Gáborok törzséből való Nyárádmenti kovácsmesterek voltak. Egyéves korában költözött Gyergyószárhegyre. Kisiskoláskori első versét a Hargita napilap közölte, azóta több magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja, és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el családját.
A versekből kiérződő kettős önazonosságra Kemény István mutatott rá: „Ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok. Egy részüket vagy talán mindegyiket két változatban írta meg Rafi: cigányul és magyarul.” – fogalmazott a méltató, kihangsúlyozta a költő szokatlan hangú, átütően erős verskészségét. Példaként néhány olyan verssorra hívta fel a figyelmet, mint: „Mióta nem vagy, sok ember/ halt meg bennem.”, vagy „Minden vagyonomat / Gyújtsa meg az ég.”. Kemény szerint az meri ennyire bátran, ennyire magától értetődően felhasználni önnön sorsát a verséhez, akinek nem is kérdés, hogy a verse és a sorsa egy és ugyanaz.
A könyvbemutatón folytatott beszélgetés következtetései szerint Rafi egyszerre „váteszi és megváltói” szerepet vállaló költő, akire téves lenne ráfogni, hogy naiv, autodidakta vagy amatőr volna.
Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért fiától az elégetett versekért. Mint mondotta olyan rendszert éltek, melyben mindentől félniük kellett, most viszont olyan pillanatokat kapott ajándékul, amelyekért bármelyik szülő hálás lehet. Az atyai jó tanács így szólt: „Légy érték a világnak, és legyél jobb, mint a tegnap”.
Rafi Lajos legtöbb esetben papírfecniken őrzött verseit Kemény István szerkesztette kötetbe, és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelentek meg. A költő az esten elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencesrendi szerzetesnek és Danguly Ervin művelődésszervezőnek köszönte meg az őszinte hangú biztatást.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.