Rafi Lajost, a sokszor kocsmai asztalok mellett verselő, olykor saját sorsa és származása ellen lázadó cigány költőt Ferenczi Attila tanár és író, gyermekkori játszópajtás mutatta be. Szerinte Rafi olyan ember, akire „a magyar közösség természetesen nem magyarként, a roma közösség természetellenesen nem cigányként” tekint. A költő 1970-ben született Marosvásárhelyen, szülei a Gáborok törzséből való Nyárádmenti kovácsmesterek voltak. Egyéves korában költözött Gyergyószárhegyre. Kisiskoláskori első versét a Hargita napilap közölte, azóta több magyarországi irodalmi folyóiratban közölt verseket. Hat gyermek édesapja, és ősei mesterségéből, a bádogosságból tartja el családját.
A versekből kiérződő kettős önazonosságra Kemény István mutatott rá: „Ezek legalább annyira cigány versek, mint magyarok. Egy részüket vagy talán mindegyiket két változatban írta meg Rafi: cigányul és magyarul.” – fogalmazott a méltató, kihangsúlyozta a költő szokatlan hangú, átütően erős verskészségét. Példaként néhány olyan verssorra hívta fel a figyelmet, mint: „Mióta nem vagy, sok ember/ halt meg bennem.”, vagy „Minden vagyonomat / Gyújtsa meg az ég.”. Kemény szerint az meri ennyire bátran, ennyire magától értetődően felhasználni önnön sorsát a verséhez, akinek nem is kérdés, hogy a verse és a sorsa egy és ugyanaz.
A könyvbemutatón folytatott beszélgetés következtetései szerint Rafi egyszerre „váteszi és megváltói” szerepet vállaló költő, akire téves lenne ráfogni, hogy naiv, autodidakta vagy amatőr volna.
Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért fiától az elégetett versekért. Mint mondotta olyan rendszert éltek, melyben mindentől félniük kellett, most viszont olyan pillanatokat kapott ajándékul, amelyekért bármelyik szülő hálás lehet. Az atyai jó tanács így szólt: „Légy érték a világnak, és legyél jobb, mint a tegnap”.
Rafi Lajos legtöbb esetben papírfecniken őrzött verseit Kemény István szerkesztette kötetbe, és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelentek meg. A költő az esten elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencesrendi szerzetesnek és Danguly Ervin művelődésszervezőnek köszönte meg az őszinte hangú biztatást.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.