A Gyergyószentmiklóson május 4–12. között zajló fesztivál házigazda színházának igazgatója szerint a földrajzi értelemben vett határok feloldásával átértékelődik a kisebbség helyzete, és egyre nagyobb teret nyer a multikulturalitás. Mint elmondta, a kollokvium kettős jelentőséggel bír a város életében, ugyanis 2007-ben Gyergyószentmiklós az európai uniós csatlakozás mellett várossá válásának 100. évfordulóját is ünnepli. Demeter András, a kulturális tárca kortárs alkotások főosztályának vezetője üdvözlőbeszédében párhuzamot vont a franciaországi Avignon, a magyarországi Kisvárda és Gyergyószentmiklós között, hiszen mindhárom város rangos színházi fesztiválnak ad otthont. „Azt kívánom, hogy Gyergyószentmiklós ne a kétszázadik évfordulóra, hanem sokkal előbb érje el, hogy a színház összekovácsoló és városfejlesztő erővé váljon” – összegzett az osztályvezető. Zsehránszky István színikritikus, az etnikumközi hivatal munkatársa a népes közönség láttán örömmel nyugtázta, hogy „Gyergyószentmiklósnak valóban a szíve csücske lett a kollokvium”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „mindez elképzelhetetlen lenne a Figura Stúdió Színház és a Béres László színházigazgató köré tömörülő szervezőcsapat nélkül”. Az ünnepélyes megnyitón az egybegyűlteket Kötő József színháztörténész és Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke is köszöntötte.
A többnyire magyarul elhangzó ünnepi beszédek idején zavaróan hatott a többtucatnyi, Szent Miklós Gimnáziumból érkezett – elsősorban Maia Morgenstern fellépésére kíváncsi – román ajkú diák fegyelmezetlen viselkedése, akik hangosan kommentálták a történteket, mobiltelefonos beszélgetéseket folytattak, és elemózsiászacskókat recsegtettek. Ráadásul a zajongást a bukaresti Állami Zsidó Színház – az általuk is nagyra értékelt Maia Morgenstern – előadása idején is folytatták. A május 4–12. között zajló Kisebbségi Színházak Kollokviumának idei versenyprogramja keretében kilenc erdélyi magyar, két német és egy jiddis nyelven játszó színház mérettetik meg. A zsűri elnöke Kötő József, a testületben pedig Alina Mang, Iulia Popovici és Zsehránszky István színikritikus, valamint Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja foglal helyet. A versenyprogramok mellett bemutatkozási lehetőséget kaptak a marosvásárhelyi, kolozsvári és temesvári színésznövendékek, a változatos kísérő programok keretében pedig színházi műhelymunkákon, könyvbemutatókon, színházi felolvasópróbákon, fotókiállításon és koncerteken vehetnek részt az érdeklődők.
J. A.
Markó: filharmónia Székelyföldnek
Időszerű gondokról, finanszírozási kérdésekről, a színházak fenntartási lehetőségeiről tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes a kisebbségi színházak igazgatóival Gyergyószentmiklóson. Markó a Székelyföld egységét hangsúlyozta, és elmondta, hogy a többségben magyarok lakta megyéknek össze kell fogniuk egy-egy kulturális létesítmény fenntartásáért. A Krónika kérdésére elmondta, elképzelhetőnek tartja egy olyan filharmónia létrehozását, amelyet Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata közösen tartana fenn.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.