Fotó: Krónika
2007. november 06., 00:002007. november 06., 00:00
Az államosítás során a proletárdiktatúra által elkobzott festmények a Porcia Lajos gróf gyûjteményébõl származó bútorokkal, faliszõnyegekkel és a batizi fajanszmanufaktúrában készült gyönyörû porcelántárgyakkal együtt hosszas jogi procedúra után jutottak vissza jogos örökösükhöz. Senki többet? Az Alis az egyik legnagyobb, mûtárgyak értékesítésével foglalkozó aukciós ház Romániában. Eladási listájukat olyan, 50 ezer euró fölött elkelt Nicolae Grigorescu-képek vezetik, mint a Fûben fekvõ lány vagy a Pásztorfiú, de találtak náluk gazdára Theodor Pallady, Nicolae Tonitza vagy Ion Andreescu által szignált festmények is. A november 11-i árverésre kihirdetett nyolc kép közül a legolcsóbb 14 ezer, a legértékesebb – Carlo Caliari 16. századi olasz festõ Kronosz elrabolja Ámort Vénusztól címû alkotása – 120 ezer lejes kikiáltási árról indul. Az eladásra kerülõ képek szerzõi között olyan mûvészek szerepelnek, mint Constant Troyon, Juan Ribalta és Madarász Viktor, négy alkotás pedig ismeretlen mester mûve. Jakobovits Miklós mûvészettörténész, festõ, restaurátor lapunk felkérésére megvizsgálta a festmények fényképfelvételeit. A szakember megállapítása szerint a kollekció értékét reálisan állapította meg az aukciós ház. Jakobovits elmondta, izgalmas és ritka gyûjteményrõl van szó, amelyet bármelyik szépmûvészeti múzeum büszkén tarthatna számon állományában. Mivel a képek a nemzeti örökség részét képezik, új tulajdonosuk nem viheti ki õket véglegesen az országból. Múzeumból a mûkincspiacra A Porcia családtól 1949-ben, az államosításkor elkobzott javak egy része nyomtalanul eltûnt, ezek minden bizonnyal a lefoglalást végrehajtók személyes tulajdonába vándoroltak át. Számos mûkincs viszont az aradi múzeum raktáraiba került, az átvételükrõl szóló jegyzõkönyvek ma is megtalálhatóak az intézmény archívumában. Ezek a dokumentumok fontos szerepet játszottak a javak visszaigénylésének jogi procedúrájában. Adriana Pantazzi, az Arad Megyei Múzeum mûvészeti osztályának vezetõje érdeklõdésünkre elmondta, nem gördítettek akadályt az elé, hogy a mûkincsek visszakerüljenek jogos tulajdonosukhoz. Fennakadást az okozott, hogy az állomány egy része az 1970-es években a bukaresti Nemzeti Mûvészeti Múzeum tulajdonába került át, a fõvárosi intézmény pedig fellebbezett a bírósági határozat ellen. Az aradi múzeumból végül a bíróság jogerõs, megfellebbezhetetlen ítéletét követõen több más tárgy mellett 12 festmény került vissza a Porcia-vagyon örököséhez, ezek közül származnak az árverésre bocsátott képek is. Anekdota és történelem A Budapesten megjelenõ Fõvárosi Lapok 1896-ban megjelenõ száma érdekes anekdotát közöl Számtisztbõl milliomos címmel. Az újságcikk szerint a földmûvelési minisztériumban tisztviselõként dolgozó Porcia Lajos gróf, miután egy Klagenfurtból érkezett távirat tudatta vele, hogy elhunyt a család majoreszkója, fõnökétõl 14 nap szabadságot kért. Amikor megkérdezték, miért pont tizennégy napra tart igényt, azt válaszolta, hogy ugyanennyi millió az öröksége. Az anekdota nem nélkülözi a valóságalapot. A Porcia család múltjáról Puskel Péter újságíró, helytörténész szolgált adatokkal, melyek szerint Porcia Lajos (1832–1902) gróf, herceg a kor arisztokratáihoz mérten valóban szerény körülmények között élt. Neje Ging Anna volt. A karintiai birtokokkal rendelkezõ Ferdinánd herceg 1986-ban bekövetkezett halála után, mint legközelebbi rokon, õ lett a hercegi cím és az ezzel járó vagyon örököse. Porcia Lajos gróf 56 éves koráig Bihar megyében szolgabíróskodott, a feljegyzések szerint kedves idõtöltése volt a vadászat, agarászás és a nótás magyar mulatságok. A család szecessziós aradi palotáját, amely ma a Cloºca utca 2. szám alatt látható, keveset használták, mivel kiterjedt birtokaik voltak az Arad környéki Rétháton. A gróf egykori birtokait a család három életben lévõ örököse a restitúciós törvény értelmében visszaigényelte, és vissza is kapta. Puskel tájékoztatása szerint egyikük, Czárán Lóránt ma New Yorkban él, és térképészként dolgozik az ENSZ hivatalában. (fotó: Carlo Caliari, Kronosz elrabolja Ámort Vénusztól, 16. sz., részlet)
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.