2011. augusztus 04., 08:292011. augusztus 04., 08:29
A Pricske-tetőn, az egykori országhatárnál az ásatásokat egyébként már 2009-ben elkezdték, ugyanis 1600-ból származó leírások említést tesznek egy vámról, ám annak pontos helyét még nem sikerült beazonosítani. Mint Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze elmondta, az általuk tavaly kutatott egyik ház égésrétegében 17. századi kerámiát találtak, ám ez nem tükrözte egyértelműen, hogy a fejedelemség kori vámházhoz tartoznának. A kutatások során egyébként feltárták egy ház pincéjét és egy másik tárolóvermét.
„Két, 12×8 méter alapú ház teljesen kőből épült, és úgy véljük, ez a katonák lakhelyéül szolgált” – magyarázta Demjén Andrea, kifejtve, hogy mivel az 1600-as évek végén pestisjárvány dúlt, 1694-ben az osztrákok vesztegzárakat hoztak létre az országhatáron. Mint mondta, aki egyik országból a másikba akart menni, negyven napig kellett a vám területén rostokolnia, járvány esetén pedig akár 70–80 napig is. A kereskedőknek harmincadot kellett fizetniük az árujuk után, illetve egy svéd utazó leírásából az is kiderül, hogy dohos faházakban szállásolták el az utazókat, naponta orvos vizsgálta őket, aki ecetes vízzel mosatott le mindenkit, illetve pálinkát itattak velük, hogy a pestisjárványt megfékezzék. Mint a régésztől megtudtuk, abban az időben is voltak emberek, akik túljártak a hatóságok eszén, ugyanis tudomásuk van arról, volt rá példa, hogy az árut az egyik kereskedő elvitte a határig, ott átadta egy másiknak, aki továbbvitte a másik országba. Így kerülték ki a vesztegzárat. „Az eddigi munkánk eredményeként az egyik házról háromdimenziós rekonstrukció készült” – ecsetelte Demjén Andrea. Hozzátette: mivel kevés leletet találtak a házakban, további kutatómunkát igényel a Pricske-tetői vámházak és környéke. Kifejtette, ha lesz rá anyagi fedezet, a jövőben folytatják a megkezdett munkát.
Mint korábban beszámoltunk, ugyanez a régészcsoport Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély szomszédságában a Bástya mezőgazdasági társulás udvarán kialakított régészeti kutatóárkokban 3–4. századi épület maradványaira, népvándorlás kori kerámiára és veretre bukkant.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!