2011. augusztus 04., 08:292011. augusztus 04., 08:29
A Pricske-tetőn, az egykori országhatárnál az ásatásokat egyébként már 2009-ben elkezdték, ugyanis 1600-ból származó leírások említést tesznek egy vámról, ám annak pontos helyét még nem sikerült beazonosítani. Mint Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze elmondta, az általuk tavaly kutatott egyik ház égésrétegében 17. századi kerámiát találtak, ám ez nem tükrözte egyértelműen, hogy a fejedelemség kori vámházhoz tartoznának. A kutatások során egyébként feltárták egy ház pincéjét és egy másik tárolóvermét.
„Két, 12×8 méter alapú ház teljesen kőből épült, és úgy véljük, ez a katonák lakhelyéül szolgált” – magyarázta Demjén Andrea, kifejtve, hogy mivel az 1600-as évek végén pestisjárvány dúlt, 1694-ben az osztrákok vesztegzárakat hoztak létre az országhatáron. Mint mondta, aki egyik országból a másikba akart menni, negyven napig kellett a vám területén rostokolnia, járvány esetén pedig akár 70–80 napig is. A kereskedőknek harmincadot kellett fizetniük az árujuk után, illetve egy svéd utazó leírásából az is kiderül, hogy dohos faházakban szállásolták el az utazókat, naponta orvos vizsgálta őket, aki ecetes vízzel mosatott le mindenkit, illetve pálinkát itattak velük, hogy a pestisjárványt megfékezzék. Mint a régésztől megtudtuk, abban az időben is voltak emberek, akik túljártak a hatóságok eszén, ugyanis tudomásuk van arról, volt rá példa, hogy az árut az egyik kereskedő elvitte a határig, ott átadta egy másiknak, aki továbbvitte a másik országba. Így kerülték ki a vesztegzárat. „Az eddigi munkánk eredményeként az egyik házról háromdimenziós rekonstrukció készült” – ecsetelte Demjén Andrea. Hozzátette: mivel kevés leletet találtak a házakban, további kutatómunkát igényel a Pricske-tetői vámházak és környéke. Kifejtette, ha lesz rá anyagi fedezet, a jövőben folytatják a megkezdett munkát.
Mint korábban beszámoltunk, ugyanez a régészcsoport Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély szomszédságában a Bástya mezőgazdasági társulás udvarán kialakított régészeti kutatóárkokban 3–4. századi épület maradványaira, népvándorlás kori kerámiára és veretre bukkant.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!