2011. augusztus 04., 08:292011. augusztus 04., 08:29
A Pricske-tetőn, az egykori országhatárnál az ásatásokat egyébként már 2009-ben elkezdték, ugyanis 1600-ból származó leírások említést tesznek egy vámról, ám annak pontos helyét még nem sikerült beazonosítani. Mint Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze elmondta, az általuk tavaly kutatott egyik ház égésrétegében 17. századi kerámiát találtak, ám ez nem tükrözte egyértelműen, hogy a fejedelemség kori vámházhoz tartoznának. A kutatások során egyébként feltárták egy ház pincéjét és egy másik tárolóvermét.
„Két, 12×8 méter alapú ház teljesen kőből épült, és úgy véljük, ez a katonák lakhelyéül szolgált” – magyarázta Demjén Andrea, kifejtve, hogy mivel az 1600-as évek végén pestisjárvány dúlt, 1694-ben az osztrákok vesztegzárakat hoztak létre az országhatáron. Mint mondta, aki egyik országból a másikba akart menni, negyven napig kellett a vám területén rostokolnia, járvány esetén pedig akár 70–80 napig is. A kereskedőknek harmincadot kellett fizetniük az árujuk után, illetve egy svéd utazó leírásából az is kiderül, hogy dohos faházakban szállásolták el az utazókat, naponta orvos vizsgálta őket, aki ecetes vízzel mosatott le mindenkit, illetve pálinkát itattak velük, hogy a pestisjárványt megfékezzék. Mint a régésztől megtudtuk, abban az időben is voltak emberek, akik túljártak a hatóságok eszén, ugyanis tudomásuk van arról, volt rá példa, hogy az árut az egyik kereskedő elvitte a határig, ott átadta egy másiknak, aki továbbvitte a másik országba. Így kerülték ki a vesztegzárat. „Az eddigi munkánk eredményeként az egyik házról háromdimenziós rekonstrukció készült” – ecsetelte Demjén Andrea. Hozzátette: mivel kevés leletet találtak a házakban, további kutatómunkát igényel a Pricske-tetői vámházak és környéke. Kifejtette, ha lesz rá anyagi fedezet, a jövőben folytatják a megkezdett munkát.
Mint korábban beszámoltunk, ugyanez a régészcsoport Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély szomszédságában a Bástya mezőgazdasági társulás udvarán kialakított régészeti kutatóárkokban 3–4. századi épület maradványaira, népvándorlás kori kerámiára és veretre bukkant.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!