
2011. augusztus 04., 08:292011. augusztus 04., 08:29
A Pricske-tetőn, az egykori országhatárnál az ásatásokat egyébként már 2009-ben elkezdték, ugyanis 1600-ból származó leírások említést tesznek egy vámról, ám annak pontos helyét még nem sikerült beazonosítani. Mint Demjén Andrea, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze elmondta, az általuk tavaly kutatott egyik ház égésrétegében 17. századi kerámiát találtak, ám ez nem tükrözte egyértelműen, hogy a fejedelemség kori vámházhoz tartoznának. A kutatások során egyébként feltárták egy ház pincéjét és egy másik tárolóvermét.
„Két, 12×8 méter alapú ház teljesen kőből épült, és úgy véljük, ez a katonák lakhelyéül szolgált” – magyarázta Demjén Andrea, kifejtve, hogy mivel az 1600-as évek végén pestisjárvány dúlt, 1694-ben az osztrákok vesztegzárakat hoztak létre az országhatáron. Mint mondta, aki egyik országból a másikba akart menni, negyven napig kellett a vám területén rostokolnia, járvány esetén pedig akár 70–80 napig is. A kereskedőknek harmincadot kellett fizetniük az árujuk után, illetve egy svéd utazó leírásából az is kiderül, hogy dohos faházakban szállásolták el az utazókat, naponta orvos vizsgálta őket, aki ecetes vízzel mosatott le mindenkit, illetve pálinkát itattak velük, hogy a pestisjárványt megfékezzék. Mint a régésztől megtudtuk, abban az időben is voltak emberek, akik túljártak a hatóságok eszén, ugyanis tudomásuk van arról, volt rá példa, hogy az árut az egyik kereskedő elvitte a határig, ott átadta egy másiknak, aki továbbvitte a másik országba. Így kerülték ki a vesztegzárat. „Az eddigi munkánk eredményeként az egyik házról háromdimenziós rekonstrukció készült” – ecsetelte Demjén Andrea. Hozzátette: mivel kevés leletet találtak a házakban, további kutatómunkát igényel a Pricske-tetői vámházak és környéke. Kifejtette, ha lesz rá anyagi fedezet, a jövőben folytatják a megkezdett munkát.
Mint korábban beszámoltunk, ugyanez a régészcsoport Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély szomszédságában a Bástya mezőgazdasági társulás udvarán kialakított régészeti kutatóárkokban 3–4. századi épület maradványaira, népvándorlás kori kerámiára és veretre bukkant.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!