
Fotó: A szerző felvétele
A Telepi Rádió elnevezésû trió kabaréjából a még ma is kísértõ milosevicsi, kisebbségellenes jugoszláv rendszer hangulata köszönt vissza. Bár több száz kilométer választja el Brassót Újvidéktõl, Zentától vagy Szabadkától, a nagyérdemû vevõ volt a poénok többségére, azokból ugyanis egy kicsit a 90-es évek Romániája is visszaköszönt. „Nem a felszínes nevettetés a célunk. Ezért nem is a klasszikus kabarét mûveljük, amit mi csinálunk, az valahol a nevetés és a sírás közé esik. Célunk lelket önteni magyarjainkba, mégpedig úgy, hogy olyan tényeken nevessenek, amik egyébként sírást fakasztanának” – mondta el lapunknak Klemm József, a jelenetek szerzõje, fõállásban az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese. A Telepi Rádió közel húsz évvel ezelõtt, Újvidék magyarok lakta városrészében alakult. Mûsorukban a délszláv válság kirobbanásával egy idõben jelentkezett a politikai kabaré mûfaja. A poéngyáros trió azóta számtalan szerbiai politikusnak tört borsot az orra alá – egy esetben, a háború alatt fegyveres katonák akadályozták meg fellépésüket. „Amit nem mondhattunk el a színpadon, azt elmondtuk ülve, a közönséggel beszélgetve” – emlékezett vissza a humorista.
Szintén a közép-kelet-európai politikai és társadalmi helyzet volt Léphaft Pál – akinek nevét több erdélyi lap hasábjairól is ismerhetik az olvasók – tárlatának a vezérmotívuma. A falakról Tõkés, Markó, Bãsescu vagy Szász tekint le, de látható a keresztjét cipelõ Krisztus is, akinek útját bevásárlószekerekkel rohangáló emberek keresztezik. „A valóság elviselhetetlen volna derû nélkül. A jó karikatúra hatásosabb minden tényfeltáró riportnál, vezércikknél, mert mosolyt vagy gyógyító kacagást fakaszt” – jellemezte Léphaft sajtókarikatúráit Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.