Fotó: A szerző felvétele
A Telepi Rádió elnevezésû trió kabaréjából a még ma is kísértõ milosevicsi, kisebbségellenes jugoszláv rendszer hangulata köszönt vissza. Bár több száz kilométer választja el Brassót Újvidéktõl, Zentától vagy Szabadkától, a nagyérdemû vevõ volt a poénok többségére, azokból ugyanis egy kicsit a 90-es évek Romániája is visszaköszönt. „Nem a felszínes nevettetés a célunk. Ezért nem is a klasszikus kabarét mûveljük, amit mi csinálunk, az valahol a nevetés és a sírás közé esik. Célunk lelket önteni magyarjainkba, mégpedig úgy, hogy olyan tényeken nevessenek, amik egyébként sírást fakasztanának” – mondta el lapunknak Klemm József, a jelenetek szerzõje, fõállásban az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese. A Telepi Rádió közel húsz évvel ezelõtt, Újvidék magyarok lakta városrészében alakult. Mûsorukban a délszláv válság kirobbanásával egy idõben jelentkezett a politikai kabaré mûfaja. A poéngyáros trió azóta számtalan szerbiai politikusnak tört borsot az orra alá – egy esetben, a háború alatt fegyveres katonák akadályozták meg fellépésüket. „Amit nem mondhattunk el a színpadon, azt elmondtuk ülve, a közönséggel beszélgetve” – emlékezett vissza a humorista.
Szintén a közép-kelet-európai politikai és társadalmi helyzet volt Léphaft Pál – akinek nevét több erdélyi lap hasábjairól is ismerhetik az olvasók – tárlatának a vezérmotívuma. A falakról Tõkés, Markó, Bãsescu vagy Szász tekint le, de látható a keresztjét cipelõ Krisztus is, akinek útját bevásárlószekerekkel rohangáló emberek keresztezik. „A valóság elviselhetetlen volna derû nélkül. A jó karikatúra hatásosabb minden tényfeltáró riportnál, vezércikknél, mert mosolyt vagy gyógyító kacagást fakaszt” – jellemezte Léphaft sajtókarikatúráit Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok