
Fotó: A szerző felvétele
A Telepi Rádió elnevezésû trió kabaréjából a még ma is kísértõ milosevicsi, kisebbségellenes jugoszláv rendszer hangulata köszönt vissza. Bár több száz kilométer választja el Brassót Újvidéktõl, Zentától vagy Szabadkától, a nagyérdemû vevõ volt a poénok többségére, azokból ugyanis egy kicsit a 90-es évek Romániája is visszaköszönt. „Nem a felszínes nevettetés a célunk. Ezért nem is a klasszikus kabarét mûveljük, amit mi csinálunk, az valahol a nevetés és a sírás közé esik. Célunk lelket önteni magyarjainkba, mégpedig úgy, hogy olyan tényeken nevessenek, amik egyébként sírást fakasztanának” – mondta el lapunknak Klemm József, a jelenetek szerzõje, fõállásban az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese. A Telepi Rádió közel húsz évvel ezelõtt, Újvidék magyarok lakta városrészében alakult. Mûsorukban a délszláv válság kirobbanásával egy idõben jelentkezett a politikai kabaré mûfaja. A poéngyáros trió azóta számtalan szerbiai politikusnak tört borsot az orra alá – egy esetben, a háború alatt fegyveres katonák akadályozták meg fellépésüket. „Amit nem mondhattunk el a színpadon, azt elmondtuk ülve, a közönséggel beszélgetve” – emlékezett vissza a humorista.
Szintén a közép-kelet-európai politikai és társadalmi helyzet volt Léphaft Pál – akinek nevét több erdélyi lap hasábjairól is ismerhetik az olvasók – tárlatának a vezérmotívuma. A falakról Tõkés, Markó, Bãsescu vagy Szász tekint le, de látható a keresztjét cipelõ Krisztus is, akinek útját bevásárlószekerekkel rohangáló emberek keresztezik. „A valóság elviselhetetlen volna derû nélkül. A jó karikatúra hatásosabb minden tényfeltáró riportnál, vezércikknél, mert mosolyt vagy gyógyító kacagást fakaszt” – jellemezte Léphaft sajtókarikatúráit Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke.
A világ nagy aukciósházaiban minden év novemberében–decemberében dollármilliókért cserélnek gazdát korunk legértékesebb műtárgyai. A világ legdrágább festménye Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása.
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.