Fotó: A szerző felvétele
A Telepi Rádió elnevezésû trió kabaréjából a még ma is kísértõ milosevicsi, kisebbségellenes jugoszláv rendszer hangulata köszönt vissza. Bár több száz kilométer választja el Brassót Újvidéktõl, Zentától vagy Szabadkától, a nagyérdemû vevõ volt a poénok többségére, azokból ugyanis egy kicsit a 90-es évek Romániája is visszaköszönt. „Nem a felszínes nevettetés a célunk. Ezért nem is a klasszikus kabarét mûveljük, amit mi csinálunk, az valahol a nevetés és a sírás közé esik. Célunk lelket önteni magyarjainkba, mégpedig úgy, hogy olyan tényeken nevessenek, amik egyébként sírást fakasztanának” – mondta el lapunknak Klemm József, a jelenetek szerzõje, fõállásban az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese. A Telepi Rádió közel húsz évvel ezelõtt, Újvidék magyarok lakta városrészében alakult. Mûsorukban a délszláv válság kirobbanásával egy idõben jelentkezett a politikai kabaré mûfaja. A poéngyáros trió azóta számtalan szerbiai politikusnak tört borsot az orra alá – egy esetben, a háború alatt fegyveres katonák akadályozták meg fellépésüket. „Amit nem mondhattunk el a színpadon, azt elmondtuk ülve, a közönséggel beszélgetve” – emlékezett vissza a humorista.
Szintén a közép-kelet-európai politikai és társadalmi helyzet volt Léphaft Pál – akinek nevét több erdélyi lap hasábjairól is ismerhetik az olvasók – tárlatának a vezérmotívuma. A falakról Tõkés, Markó, Bãsescu vagy Szász tekint le, de látható a keresztjét cipelõ Krisztus is, akinek útját bevásárlószekerekkel rohangáló emberek keresztezik. „A valóság elviselhetetlen volna derû nélkül. A jó karikatúra hatásosabb minden tényfeltáró riportnál, vezércikknél, mert mosolyt vagy gyógyító kacagást fakaszt” – jellemezte Léphaft sajtókarikatúráit Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok