Fotó: Bereczky Sándor/Látó
Végső búcsút vettek csütörtökön Kovács András Ferenctől pályatársai, barátai és tisztelői, a Kossuth-díjas költőt a marosvásárhelyi református temetőben kísérték utolsó útjára.
2024. január 04., 20:492024. január 04., 20:49
2024. január 05., 00:222024. január 05., 00:22
Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője 64 éves korában hunyt el szombaton. Gyászolók népes hada kísérte utolsó útjára, ahol Ötvös József nyugalmazott református lelkipásztor és pályatársa, Markó Béla költő, a Látó alapító főszerkesztője búcsúztatta – tudósított az MTI. Markó Béla búcsúbeszédében „a tündéri költőnek” nevezte az elhunytat, és megismerkedésük időszakát idézte fel, amikor Kovács Ferencből KAF lett.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
„A legjobbak úgy írják a verset, hogy szövegeiknek is mindenki mással összetéveszthetetlen DNS-ük van. Kovács András Ferenc ilyen költő volt. Ilyen eredeti, ilyen hiteles, ilyen fontos” – mutatott rá az RMDSZ egykori elnöke. Mint kifejtette: a legelső műveknek ugyanaz a DNS-ük, és ugyanolyan hibátlanok, mint a legutolsók. „Ezért is meggyőződésem, hogy KAF a versei által tényleg itt marad közöttünk, csak bele kell olvasnunk, és máris látni, érezni fogjuk, ki volt ő” – mondta Markó.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
A költő-politikus hangsúlyozta, hogy Kovács András Ferenc olyan világot kívánt magának, ahol a formaművészet nem menedék, elzárkózás, rejtőzés, és nincsen ellentétben a közéleti szerepvállalással. „Bebizonyította, hogy minden versbe való, ami fáj. Költészetében a görög vagy római klasszikusok együtt vannak a magyar glóbusz legjobbjaival, költő és költő, ember és ember között nincs idő- vagy térbeli határ” – idézte fel Markó, aki szerint egyre megosztottabb világunkban kell ez az empátia a másik alkotó, ember iránt.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
„Szívesen alakoskodik verseiben, hol Jack Cole, hol Alekszej Pavlovics Asztrov, hol Lázáry René Sándor, hol Calvus. Hol pedig maga Kavafisz. De nagy tévedés lenne azt hinni, hogy ezáltal a saját identitását keresi. (.) A kitalált költők KAF határtalan empátiáját bizonyítják. Egy másik múltat írt nekünk. Milyen kár, hogy nem tud már egy másik jövőt is írni!” – mondta Markó Béla.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
Hangsúlyozta: Kovács András Ferenc szelíd volt, kedves, de kérlelhetetlenül igényes szerkesztő, majd főszerkesztő, aki „nagyon tudott magyarul”. Szatmári, mint Károli Gáspár és Kölcsey Ferenc, és transzilván. Tündéri volt – mondta KAF alakváltási képességére utalva –, hiszen erdélyiként képesnek kell lenni más és más jelmezt ölteni, úgy, hogy közben mégis önmagad maradj.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
Temetése napján és az azt megelőző napokban a közösségi médiában búcsúztatta Kovács András Ferencet több pályatársa: Tompa Gábor, Visky András, Dragomán György, Szabó T. Anna, Lackfi János, Tompa Andrea, László Noémi, Kelemen Hunor, és az erdélyi magyar írószervezetek és irodalmi lapok is.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
A költőtől a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata – melynek rövid ideig művészeti igazgatója volt –, a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház és a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is a Facebookon vett búcsút, utóbbival több produkciót készített.
Fotó: Bereczky Sándor/Látó
Kovács András Ferencet (1959. július 17. - 2023. december 30.) a negyedik Forrás-nemzedék vezéralakjaként, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakjaként tartják számon. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Életművéért számos díjjal, a többi között József Attila-díjjal, a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díjával és Kossuth-díjjal is kitüntették.
Játékosság, valamint a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismerete jellemző a december végén elhunyt Kossuth-díjas költő, Kovács András Ferenc életművére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
A kincses városban lesz megtekinthető a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka, a Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical, amely Jókai Mór művei alapján készült – közölte a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Budapest, Zágráb, Prága és Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállításának, a Magyar Menyasszonynak az „utazó kapszula tárlata”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!