Hirdetés

Utolsó útjára kísérték a „tündéri költőt”, végső búcsút vettek Marosvásárhelyen KAF-tól

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

Végső búcsút vettek csütörtökön Kovács András Ferenctől pályatársai, barátai és tisztelői, a Kossuth-díjas költőt a marosvásárhelyi református temetőben kísérték utolsó útjára.

Krónika

2024. január 04., 20:492024. január 04., 20:49

2024. január 05., 00:222024. január 05., 00:22

Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője 64 éves korában hunyt el szombaton. Gyászolók népes hada kísérte utolsó útjára, ahol Ötvös József nyugalmazott református lelkipásztor és pályatársa, Markó Béla költő, a Látó alapító főszerkesztője búcsúztatta – tudósított az MTI. Markó Béla búcsúbeszédében „a tündéri költőnek” nevezte az elhunytat, és megismerkedésük időszakát idézte fel, amikor Kovács Ferencből KAF lett.

Rámutatott: Dsida Jenőhöz, Áprily Lajoshoz, Kányádi Sándorhoz vagy Szilágyi Domokoshoz hasonlóan akkor is felismerhetők lennének a versei, ha nem lennének aláírva.

Hirdetés
•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

„A legjobbak úgy írják a verset, hogy szövegeiknek is mindenki mással összetéveszthetetlen DNS-ük van. Kovács András Ferenc ilyen költő volt. Ilyen eredeti, ilyen hiteles, ilyen fontos” – mutatott rá az RMDSZ egykori elnöke. Mint kifejtette: a legelső műveknek ugyanaz a DNS-ük, és ugyanolyan hibátlanok, mint a legutolsók. „Ezért is meggyőződésem, hogy KAF a versei által tényleg itt marad közöttünk, csak bele kell olvasnunk, és máris látni, érezni fogjuk, ki volt ő” – mondta Markó.

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

A költő-politikus hangsúlyozta, hogy Kovács András Ferenc olyan világot kívánt magának, ahol a formaművészet nem menedék, elzárkózás, rejtőzés, és nincsen ellentétben a közéleti szerepvállalással. „Bebizonyította, hogy minden versbe való, ami fáj. Költészetében a görög vagy római klasszikusok együtt vannak a magyar glóbusz legjobbjaival, költő és költő, ember és ember között nincs idő- vagy térbeli határ” – idézte fel Markó, aki szerint egyre megosztottabb világunkban kell ez az empátia a másik alkotó, ember iránt.

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

„Szívesen alakoskodik verseiben, hol Jack Cole, hol Alekszej Pavlovics Asztrov, hol Lázáry René Sándor, hol Calvus. Hol pedig maga Kavafisz. De nagy tévedés lenne azt hinni, hogy ezáltal a saját identitását keresi. (.) A kitalált költők KAF határtalan empátiáját bizonyítják. Egy másik múltat írt nekünk. Milyen kár, hogy nem tud már egy másik jövőt is írni!” – mondta Markó Béla.

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

Hangsúlyozta: Kovács András Ferenc szelíd volt, kedves, de kérlelhetetlenül igényes szerkesztő, majd főszerkesztő, aki „nagyon tudott magyarul”. Szatmári, mint Károli Gáspár és Kölcsey Ferenc, és transzilván. Tündéri volt – mondta KAF alakváltási képességére utalva –, hiszen erdélyiként képesnek kell lenni más és más jelmezt ölteni, úgy, hogy közben mégis önmagad maradj.

Igen, tündéri költő, tündéri ember voltál, András, a szó minden értelmében. Hol derűs, hol borús, mint Erdély, de csak külsőleg változékony” – fogalmazott búcsúbeszédében Markó Béla.

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

Temetése napján és az azt megelőző napokban a közösségi médiában búcsúztatta Kovács András Ferencet több pályatársa: Tompa Gábor, Visky András, Dragomán György, Szabó T. Anna, Lackfi János, Tompa Andrea, László Noémi, Kelemen Hunor, és az erdélyi magyar írószervezetek és irodalmi lapok is.

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

A költőtől a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata – melynek rövid ideig művészeti igazgatója volt –, a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház és a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is a Facebookon vett búcsút, utóbbival több produkciót készített.

•  Fotó: Bereczky Sándor/Látó Galéria

Fotó: Bereczky Sándor/Látó

Kovács András Ferencet (1959. július 17. - 2023. december 30.) a negyedik Forrás-nemzedék vezéralakjaként, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakjaként tartják számon. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Életművéért számos díjjal, a többi között József Attila-díjjal, a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díjával és Kossuth-díjjal is kitüntették.

korábban írtuk

Szabadon merült alá a kulturális hagyományba – Balázs Imre József irodalomtörténész Kovács András Ferenc életművéről
Szabadon merült alá a kulturális hagyományba – Balázs Imre József irodalomtörténész Kovács András Ferenc életművéről

Játékosság, valamint a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismerete jellemző a december végén elhunyt Kossuth-díjas költő, Kovács András Ferenc életművére.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 20., péntek

Elhunyt Halász Péter néprajzkutató, akinek épp most nyílt életmű-kiállítása Csíkszeredában

Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.

Elhunyt Halász Péter néprajzkutató, akinek épp most nyílt életmű-kiállítása Csíkszeredában
Hirdetés
2026. március 20., péntek

Kamarakiállítással ünneplik a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját

A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat

Kamarakiállítással ünneplik a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját
2026. március 19., csütörtök

Árverésre bocsátják az egyedülálló arany fejdíszt, a „magyar sisakot”

Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.

Árverésre bocsátják az egyedülálló arany fejdíszt, a „magyar sisakot”
2026. március 18., szerda

Megtéríti csoportosan érkező nézőinek útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.

Megtéríti csoportosan érkező nézőinek útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
Hirdetés
2026. március 18., szerda

Csángók fókuszban: Halász Péter néprajzkutató előtt tisztelgő tárlat nyílik

A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.

Csángók fókuszban: Halász Péter néprajzkutató előtt tisztelgő tárlat nyílik
2026. március 18., szerda

Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka

Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka
2026. március 17., kedd

Gazdagodó közös emlékezet – Hamarosan megnyílik a Székely menyasszony tárlat

A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.

Gazdagodó közös emlékezet – Hamarosan megnyílik a Székely menyasszony tárlat
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Bejött a papírforma, tarolt az Oscar-gálán az Egyik csata a másik után, Sean Penn távol maradt

Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.

Bejött a papírforma, tarolt az Oscar-gálán az Egyik csata a másik után, Sean Penn távol maradt
2026. március 15., vasárnap

Jókai és a mitologizáló Erdély-kép – T. Szabó Levente irodalomtörténész az erdélyi utazásokról szóló dokfilmről

Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.

Jókai és a mitologizáló Erdély-kép – T. Szabó Levente irodalomtörténész az erdélyi utazásokról szóló dokfilmről
2026. március 14., szombat

Elhunyt Jürgen Habermas, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója

Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.

Elhunyt Jürgen Habermas, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója
Hirdetés
Hirdetés