Kovács András Ferenc (1959-2023) az úgynevezett negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja volt, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja
Fotó: Haáz Vince
Játékosság, valamint a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismerete jellemző a december végén elhunyt Kossuth-díjas költő, Kovács András Ferenc életművére – összegezte a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész. Aki azt is elmondta, költészete a kulturális hagyományba merült alá, szabadon, kreatívan nyúlt hozzá korábbi évszázadok irodalmi műveihez. Az irodalomtörténészt arra kértük, fogalmazza meg gondolatait az És Christophorus énekelt című Kovács András Ferenc-versről.
2024. január 04., 09:412024. január 04., 09:41
Ha van játékos melankólia, akkor az éppen Kovács András Ferencre jellemző a magyar költészetben – fejtette ki a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész, miután arra kértük, hogy összegezze a hatvanötödik életévében december 30-án elhunyt József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító munkásságát. Kovács András Ferencet Marosvásárhelyen temetik január 4-én, csütörtökön, gyászszertartása 15 órától lesz a református temető ravatalozójában.
A költő életművének összegzésére kértük az irodalomtörténészt. Kérdésünkre, hogy ha pár jelzővel lehetne jellemezni az életművet, miként tenné,
„Az életmű második felében ezek mellett felerősödik még a melankólia szólama is. Ha van játékos melankólia, akkor az éppen Kovács András Ferencre jellemző a magyar költészetben. Az erudíció pedig az ő esetében egyaránt jelenti a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismeretét” – fogalmazott az irodalomtörténész. Azt is megkérdeztük tőle, hogy hol helyezhető el az erdélyi/összmagyar(országi) líra vonulataiban Kovács András Ferenc lírája. „A két említett jelző kapcsán (erudíció és játékosság)
Kovács András Ferenc költészete a kulturális hagyományban merült alá, szabadon, kreatívan nyúlt hozzá korábbi évszázadok irodalmi műveihez, a hagyományos lírai, egyes szám első személyű pozíciót pedig kimozdította, más költők, más korszakok világába helyezkedett bele empatikusan, olykor ironikusan ‒ mindezzel pedig eltávolította saját magától, saját élethelyzetétől a versbeli megszólalást” – fogalmazott Balázs Imre József. Kifejtette, a diktatúra körülményei között ennek a szabadságigényhez volt köze, a rendszerváltás után pedig, az eltűnt ellenségképek és célképzetek között a kultúrában való otthonos megmerítkezéshez, a hagyományok újragondolásához. Ebben nemzedéktársai is együtt mozdultak vele: Visky András, Láng Zsolt, Tompa Gábor.
Balázs Imre Józseftől azt is megkérdeztük, hogy honnan, milyen költői táptalajról indult-táplálkozott Kovács András Ferenc költészete, és leginkább kikre, milyen irodalmi vonalakra hatott a leginkább és miként.
Fotó: Haáz Vince
„Alighanem Weöres Sándor és Szilágyi Domokos voltak a legközelebbi költőelődei, a kortársai közül pedig Parti Nagy Lajos költészetével mozdult leginkább együtt a Kovács András Ferenc-költészet.
Mint sorolta, a kilencvenes évek pályakezdőinél, kiemelten Varró Dánielnél vagy később André Ferencnél is tetten lehet érni, de nagyon sokan idézik meg a rájuk gyakorolt hatását most, halála után, Závada Pétertől és Simon Mártontól Szabó T. Annáig vagy Babiczky Tiborig. „Külön történet talán, hogy sokak számára mennyire felszabadító volt a Jack Cole daloskönyve, több évvel Bob Dylan Nobel-díja előtt.
többek között a Transylvanian Bú Boys vagy Mikó István előadásában” – tette hozzá Balázs Imre József. Kiemelte, hogy föltétlenül érdemes említést tenni Kovács András Ferenc gyerekverseiről is, a Hajnali csillag peremén című gyűjteményes kötet nagy siker lett, később az Árdeli szép tánc Sebő-féle megzenésítése is.
Fotó: Szabó Károly
Balázs Imre Józsefet arra kértük, hogy egy általunk választott Kovács András Ferenc-versről fogalmazza meg gondolatait, és az És Christophorus énekelt címűre esett a választásunk. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott, a forma az ambroziánus himnuszoké, ami jól illeszkedik a vers elsődleges témájához is: ahhoz a történethez, ahogy a majdani Szent Kristóf átviszi a gyermek képében megjelenő Krisztust a folyón. „A himnuszforma ismétlődései és variált sorai az énekköltészeti hagyomány mellett a víz áramlását, vagy akár az emberi testben áramló vért, életadó energiát is megidézik. De számomra ez a vers mindig magáról a költészetről is szólt: az a sor, hogy »mint teljességet torz viszen»,
Mint mondta, Kovács András Ferenc a világ igazán fontos dolgai közé sorolta a költészetet, talán ezért is érzi úgy, hogy a versről, az éneklésről is szó van itt, annak erejéről, arról, ahogy „segít sodrásban állani”.
Kovács András Ferenc:
És Christophorus énekelt
vinnélek át a mély vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vad árba szállanom
vinnélek át a mély vizen
mint csillagot nagy éj viszen
mint szél nyaraknak illatát
miként rügyecskét ringat ág
hordozlak mint fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a gyors vizen
mint mindenséget sors viszen
miként rügyecskét ringat ág
halálom rajtad villan át
ha gyermek még a fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a mély vizen
mint szívverést ha vér viszen
miként rügyecskét ringat ág
ha semmiségbe illan át
a súly a sodró fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vétkemtől válanom
vinnélek át a gyors vizen
mint teljességet torz viszen
úgy hordanálak vállamon
ringatva mint a fájdalom
mikként rügyecskét ringat ág
mint szél a széna illatát
vak űr szülötte csillagát
Csütörtökön helyezik végső nyugalomra a december 30-án hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költőt – közölte a Látó szépirodalmi folyóirat hétfőn közösségi oldalán.
Hatvanötödik életévében elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
A kincses városban lesz megtekinthető a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégjátéka, a Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical, amely Jókai Mór művei alapján készült – közölte a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Budapest, Zágráb, Prága és Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállításának, a Magyar Menyasszonynak az „utazó kapszula tárlata”.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be a Dr. Fejér Sándor második világháborús levelezéséből készült kötetet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 4–5-én esedékes tisztújítása előtt annak romániai területi szervezete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) is megválasztotta új vezetőségét.
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!