Kovács András Ferenc (1959-2023) az úgynevezett negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja volt, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja
Fotó: Haáz Vince
Játékosság, valamint a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismerete jellemző a december végén elhunyt Kossuth-díjas költő, Kovács András Ferenc életművére – összegezte a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész. Aki azt is elmondta, költészete a kulturális hagyományba merült alá, szabadon, kreatívan nyúlt hozzá korábbi évszázadok irodalmi műveihez. Az irodalomtörténészt arra kértük, fogalmazza meg gondolatait az És Christophorus énekelt című Kovács András Ferenc-versről.
2024. január 04., 09:412024. január 04., 09:41
Ha van játékos melankólia, akkor az éppen Kovács András Ferencre jellemző a magyar költészetben – fejtette ki a Krónika megkeresésére Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész, miután arra kértük, hogy összegezze a hatvanötödik életévében december 30-án elhunyt József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító munkásságát. Kovács András Ferencet Marosvásárhelyen temetik január 4-én, csütörtökön, gyászszertartása 15 órától lesz a református temető ravatalozójában.
A költő életművének összegzésére kértük az irodalomtörténészt. Kérdésünkre, hogy ha pár jelzővel lehetne jellemezni az életművet, miként tenné,
„Az életmű második felében ezek mellett felerősödik még a melankólia szólama is. Ha van játékos melankólia, akkor az éppen Kovács András Ferencre jellemző a magyar költészetben. Az erudíció pedig az ő esetében egyaránt jelenti a költészeti formák és a világköltészeti hagyomány tökéletes ismeretét” – fogalmazott az irodalomtörténész. Azt is megkérdeztük tőle, hogy hol helyezhető el az erdélyi/összmagyar(országi) líra vonulataiban Kovács András Ferenc lírája. „A két említett jelző kapcsán (erudíció és játékosság)
Kovács András Ferenc költészete a kulturális hagyományban merült alá, szabadon, kreatívan nyúlt hozzá korábbi évszázadok irodalmi műveihez, a hagyományos lírai, egyes szám első személyű pozíciót pedig kimozdította, más költők, más korszakok világába helyezkedett bele empatikusan, olykor ironikusan ‒ mindezzel pedig eltávolította saját magától, saját élethelyzetétől a versbeli megszólalást” – fogalmazott Balázs Imre József. Kifejtette, a diktatúra körülményei között ennek a szabadságigényhez volt köze, a rendszerváltás után pedig, az eltűnt ellenségképek és célképzetek között a kultúrában való otthonos megmerítkezéshez, a hagyományok újragondolásához. Ebben nemzedéktársai is együtt mozdultak vele: Visky András, Láng Zsolt, Tompa Gábor.
Balázs Imre Józseftől azt is megkérdeztük, hogy honnan, milyen költői táptalajról indult-táplálkozott Kovács András Ferenc költészete, és leginkább kikre, milyen irodalmi vonalakra hatott a leginkább és miként.
Fotó: Haáz Vince
„Alighanem Weöres Sándor és Szilágyi Domokos voltak a legközelebbi költőelődei, a kortársai közül pedig Parti Nagy Lajos költészetével mozdult leginkább együtt a Kovács András Ferenc-költészet.
Mint sorolta, a kilencvenes évek pályakezdőinél, kiemelten Varró Dánielnél vagy később André Ferencnél is tetten lehet érni, de nagyon sokan idézik meg a rájuk gyakorolt hatását most, halála után, Závada Pétertől és Simon Mártontól Szabó T. Annáig vagy Babiczky Tiborig. „Külön történet talán, hogy sokak számára mennyire felszabadító volt a Jack Cole daloskönyve, több évvel Bob Dylan Nobel-díja előtt.
többek között a Transylvanian Bú Boys vagy Mikó István előadásában” – tette hozzá Balázs Imre József. Kiemelte, hogy föltétlenül érdemes említést tenni Kovács András Ferenc gyerekverseiről is, a Hajnali csillag peremén című gyűjteményes kötet nagy siker lett, később az Árdeli szép tánc Sebő-féle megzenésítése is.
Fotó: Szabó Károly
Balázs Imre Józsefet arra kértük, hogy egy általunk választott Kovács András Ferenc-versről fogalmazza meg gondolatait, és az És Christophorus énekelt címűre esett a választásunk. Az irodalomtörténész úgy fogalmazott, a forma az ambroziánus himnuszoké, ami jól illeszkedik a vers elsődleges témájához is: ahhoz a történethez, ahogy a majdani Szent Kristóf átviszi a gyermek képében megjelenő Krisztust a folyón. „A himnuszforma ismétlődései és variált sorai az énekköltészeti hagyomány mellett a víz áramlását, vagy akár az emberi testben áramló vért, életadó energiát is megidézik. De számomra ez a vers mindig magáról a költészetről is szólt: az a sor, hogy »mint teljességet torz viszen»,
Mint mondta, Kovács András Ferenc a világ igazán fontos dolgai közé sorolta a költészetet, talán ezért is érzi úgy, hogy a versről, az éneklésről is szó van itt, annak erejéről, arról, ahogy „segít sodrásban állani”.
Kovács András Ferenc:
És Christophorus énekelt
vinnélek át a mély vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vad árba szállanom
vinnélek át a mély vizen
mint csillagot nagy éj viszen
mint szél nyaraknak illatát
miként rügyecskét ringat ág
hordozlak mint fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a gyors vizen
mint mindenséget sors viszen
miként rügyecskét ringat ág
halálom rajtad villan át
ha gyermek még a fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts sodrásban állanom
vinnélek át a mély vizen
mint szívverést ha vér viszen
miként rügyecskét ringat ág
ha semmiségbe illan át
a súly a sodró fájdalom
vinnélek át a gyors vizen
nyakamban ülnél vállamon
segíts vétkemtől válanom
vinnélek át a gyors vizen
mint teljességet torz viszen
úgy hordanálak vállamon
ringatva mint a fájdalom
mikként rügyecskét ringat ág
mint szél a széna illatát
vak űr szülötte csillagát
Csütörtökön helyezik végső nyugalomra a december 30-án hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költőt – közölte a Látó szépirodalmi folyóirat hétfőn közösségi oldalán.
Hatvanötödik életévében elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!