2008. július 03., 00:002008. július 03., 00:00
Bordi Zsigmond Loránd, a múzeum régészeti gyűjteményének vezetője elmondta: a Iaşi-i Moldvai Nemzeti Múzeumkomplexum kérte fel őket, hogy állítsák ki a vatikáni tárlaton a tárgyi emlékeket. Elsősorban az erősdi kultúra i. e. 4500–3500 közötti korszakból származó kerámiáit viszik el a Vatikáni Múzeumban hat hónapig megtekinthető kiállításra. Bordi elmondása szerint minden tárgy a korszakra jellemző egyedi, értékes példány.
A Székely Nemzeti Múzeum júniusban már egy svájci tárlaton is bemutatkozott: az Oltenben megrendezett kiállítás a kőkor és a rézkor művészetével foglalkozik, az i. e. 7000–2700 közötti korszakot ismerteti. A külhoni érdeklődők Sepsiszentgyörgyről 13 tárgyat láthatnak, köztük a kőkori és rézkori különlegességként számon tartott coţofeni kultúrából származó nagyméretű lencsedíszes korsót és a hordozható bodrogkeresztúri oltárt. A júniustól szeptemberig nyitva tartó svájci tárlat az összromán múzeumi összefogás által jött létre, a sepsiszentgyörgyi múzeumot még tavaly ősszel kérte fel a részvételre a Román Nemzeti Múzeum.
„Hosszú idő után először vesznek részt az intézmény anyagai nemzetközi szintű kiállításokon” – tájékoztatta lapunkat Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Elmondása szerint amióta Románia az EU határain belül került, megfelelő szakmai felügyelettel szabadon utaztathatók a műtárgyak, a szakembereknek már nem kell tartaniuk egy pimasz vámos esetleges önkényeskedéseitől. „Megnőtt az érdeklődés a Székely Nemzeti Múzeum iránt, nemcsak a régészeti részleg, hanem a néprajz és a képtár is számos látogatót vonz” – mesélte az intézményvezető, aki a további terveket ismertetve elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum augusztusban Veszprémben vesz részt egy vallásos-néprajzi kiállításon, jövőre pedig az egri Dobó István Múzeumban mutatják be a Mattis-Teutsch János festő-szobrász műveit összesítő gyűjteményt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.