Utaznak a kincsek

Bordi Zsigmond Loránd, a múzeum régészeti gyűjteményének vezetője elmondta:  a Iaşi-i Moldvai Nemzeti Múzeumkomplexum kérte fel őket, hogy állítsák ki a vatikáni tárlaton a tárgyi emlékeket. Elsősorban az erősdi kultúra i. e. 4500–3500 közötti korszakból származó kerámiáit viszik el a Vatikáni Múzeumban hat hónapig megtekinthető kiállításra. Bordi elmondása szerint minden tárgy a korszakra jellemző egyedi, értékes példány.
A Székely Nemzeti Múzeum júniusban már egy svájci tárlaton is bemutatkozott: az Oltenben megrendezett kiállítás a kőkor és a rézkor művészetével foglalkozik, az i. e. 7000–2700 közötti korszakot ismerteti. A külhoni érdeklődők Sepsiszentgyörgyről 13 tárgyat láthatnak, köztük a kőkori és rézkori különlegességként számon tartott coţofeni kultúrából származó nagyméretű lencsedíszes korsót és a hordozható bodrogkeresztúri oltárt. A júniustól szeptemberig nyitva tartó svájci tárlat az összromán múzeumi összefogás által jött létre, a sepsiszentgyörgyi múzeumot még tavaly ősszel kérte fel a részvételre a Román Nemzeti Múzeum.
„Hosszú idő után először vesznek részt az intézmény anyagai nemzetközi szintű kiállításokon” – tájékoztatta lapunkat Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Elmondása szerint amióta Románia az EU határain belül került, megfelelő szakmai felügyelettel szabadon utaztathatók a műtárgyak, a szakembereknek már nem kell tartaniuk egy pimasz vámos esetleges önkényeskedéseitől. „Megnőtt az érdeklődés a Székely Nemzeti Múzeum iránt, nemcsak a régészeti részleg, hanem a néprajz és a képtár is számos látogatót vonz” – mesélte az intézményvezető, aki a további terveket ismertetve elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum augusztusban Veszprémben vesz részt egy vallásos-néprajzi kiállításon, jövőre pedig az egri Dobó István Múzeumban mutatják be a Mattis-Teutsch János festő-szobrász műveit összesítő gyűjteményt.