2011. november 02., 08:422011. november 02., 08:42
Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője visszaemlékezett, hogy Bálint Tamás a Korunk 2003-as diákpályázatára háborús levelekkel jelentkezett, a dédnagyapja frontról hazaküldött leveleit írta meg.
A 2007-es első kötet, A pap leánya, birtokostul verseiben még mindig a szerepjáték volt a leglényegesebb, Villon modorában, lovagkori versformákban írt darabok is szerepeltek benne. „A Visszaút a fekete folyón című második kötetben már közeledünk a jelenhez, egy közgazdaságot tanult ember problémái bukkannak itt fel. Az első kötet stilizáltságához egyfajta vállalati metafórarendszer és a pénz fogalmának markáns jelenléte társul ezekben a versekben, csakúgy mint a zsoldos alakja, aki nem az ideákért harcol, megfizetik a csatákért. A kiutat, a visszautat keresi a szerző” – mutatott rá Balázs Imre József.
Hozzátette: az irodalomban fehér foltnak számít ez a terület, talán Ármos Lóránd Apám a holdig, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című könyveit lehetne előzménynek tekinteni, utóbbi travesztiaszerű regiszterben mutatja be ugyanezt, a könyvelés, az akták a versszöveg analógiái.
A készülő verses regényből az első részt hozta magával Bálint Tamás, mint mondta, egyfajta tesztnek szánja a felolvasást, kíváncsi rá, hogyan fogadja a közönség az ilyenfajta szöveget. A felolvasott első részből kiderült, hogy teljesen mai a történet: egy férfi és egy nő internetes megismerkedéséről van szó, a közönség nagy részének tetszett, amit hallott.
Az idei évadtól egyébként Potozky László helyett Vass Ákos költő a kör elnöke, Vass a hétfői ülésen jelentette be, hogy lapunk munkatársa, Varga László Edgár látja el az alelnöki teendőket, a jegyző pedig Fodor Enikő Katalin lett. n KrónikaBálint Tamás verses regénye a Bretter Körön
Utazás a jelenbe
Bálint Tamás költő volt a kolozsvári Bretter György irodalmi kör hétfő esti meghívottja, aki az idén megjelent második verseskötetéből és egy készülő verses regényéből olvasott fel. Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője visszaemlékezett, hogy Bálint Tamás a Korunk 2003-as diákpályázatára háborús levelekkel jelentkezett, a dédnagyapja frontról hazaküldött leveleit írta meg. A 2007-es első kötet, A pap leánya, birtokostul verseiben még mindig a szerepjáték volt a leglényegesebb, Villon modorában, lovagkori versformákban írt darabok is szerepeltek benne.
„A Visszaút a fekete folyón című második kötetben már közeledünk a jelenhez, egy közgazdaságot tanult ember problémái bukkannak itt fel. Az első kötet stilizáltságához egyfajta vállalati metafórarendszer és a pénz fogalmának markáns jelenléte társul ezekben a versekben, csakúgy mint a zsoldos alakja, aki nem az ideákért harcol, megfizetik a csatákért. A kiutat, a visszautat keresi a szerző” – mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette: az irodalomban fehér foltnak számít ez a terület, talán Ármos Lóránd Apám a holdig, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című könyveit lehetne előzménynek tekinteni, utóbbi travesztiaszerű regiszterben mutatja be ugyanezt, a könyvelés, az akták a versszöveg analógiái.
A készülő verses regényből az első részt hozta magával Bálint Tamás, mint mondta, egyfajta tesztnek szánja a felolvasást, kíváncsi rá, hogyan fogadja a közönség az ilyenfajta szöveget. A felolvasott első részből kiderült, hogy teljesen mai a történet: egy férfi és egy nő internetes megismerkedéséről van szó, a közönség nagy részének tetszett, amit hallott.
Az idei évadtól egyébként Potozky László helyett Vass Ákos költő a kör elnöke, Vass a hétfői ülésen jelentette be, hogy lapunk munkatársa, Varga László Edgár látja el az alelnöki teendőket, a jegyző pedig Fodor Enikő Katalin lett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok