2011. november 02., 08:422011. november 02., 08:42
Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője visszaemlékezett, hogy Bálint Tamás a Korunk 2003-as diákpályázatára háborús levelekkel jelentkezett, a dédnagyapja frontról hazaküldött leveleit írta meg.
A 2007-es első kötet, A pap leánya, birtokostul verseiben még mindig a szerepjáték volt a leglényegesebb, Villon modorában, lovagkori versformákban írt darabok is szerepeltek benne. „A Visszaút a fekete folyón című második kötetben már közeledünk a jelenhez, egy közgazdaságot tanult ember problémái bukkannak itt fel. Az első kötet stilizáltságához egyfajta vállalati metafórarendszer és a pénz fogalmának markáns jelenléte társul ezekben a versekben, csakúgy mint a zsoldos alakja, aki nem az ideákért harcol, megfizetik a csatákért. A kiutat, a visszautat keresi a szerző” – mutatott rá Balázs Imre József.
Hozzátette: az irodalomban fehér foltnak számít ez a terület, talán Ármos Lóránd Apám a holdig, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című könyveit lehetne előzménynek tekinteni, utóbbi travesztiaszerű regiszterben mutatja be ugyanezt, a könyvelés, az akták a versszöveg analógiái.
A készülő verses regényből az első részt hozta magával Bálint Tamás, mint mondta, egyfajta tesztnek szánja a felolvasást, kíváncsi rá, hogyan fogadja a közönség az ilyenfajta szöveget. A felolvasott első részből kiderült, hogy teljesen mai a történet: egy férfi és egy nő internetes megismerkedéséről van szó, a közönség nagy részének tetszett, amit hallott.
Az idei évadtól egyébként Potozky László helyett Vass Ákos költő a kör elnöke, Vass a hétfői ülésen jelentette be, hogy lapunk munkatársa, Varga László Edgár látja el az alelnöki teendőket, a jegyző pedig Fodor Enikő Katalin lett. n KrónikaBálint Tamás verses regénye a Bretter Körön
Utazás a jelenbe
Bálint Tamás költő volt a kolozsvári Bretter György irodalmi kör hétfő esti meghívottja, aki az idén megjelent második verseskötetéből és egy készülő verses regényéből olvasott fel. Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője visszaemlékezett, hogy Bálint Tamás a Korunk 2003-as diákpályázatára háborús levelekkel jelentkezett, a dédnagyapja frontról hazaküldött leveleit írta meg. A 2007-es első kötet, A pap leánya, birtokostul verseiben még mindig a szerepjáték volt a leglényegesebb, Villon modorában, lovagkori versformákban írt darabok is szerepeltek benne.
„A Visszaút a fekete folyón című második kötetben már közeledünk a jelenhez, egy közgazdaságot tanult ember problémái bukkannak itt fel. Az első kötet stilizáltságához egyfajta vállalati metafórarendszer és a pénz fogalmának markáns jelenléte társul ezekben a versekben, csakúgy mint a zsoldos alakja, aki nem az ideákért harcol, megfizetik a csatákért. A kiutat, a visszautat keresi a szerző” – mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette: az irodalomban fehér foltnak számít ez a terület, talán Ármos Lóránd Apám a holdig, vagy Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című könyveit lehetne előzménynek tekinteni, utóbbi travesztiaszerű regiszterben mutatja be ugyanezt, a könyvelés, az akták a versszöveg analógiái.
A készülő verses regényből az első részt hozta magával Bálint Tamás, mint mondta, egyfajta tesztnek szánja a felolvasást, kíváncsi rá, hogyan fogadja a közönség az ilyenfajta szöveget. A felolvasott első részből kiderült, hogy teljesen mai a történet: egy férfi és egy nő internetes megismerkedéséről van szó, a közönség nagy részének tetszett, amit hallott.
Az idei évadtól egyébként Potozky László helyett Vass Ákos költő a kör elnöke, Vass a hétfői ülésen jelentette be, hogy lapunk munkatársa, Varga László Edgár látja el az alelnöki teendőket, a jegyző pedig Fodor Enikő Katalin lett.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.