Ünnepek ünnepe

Bár évtizedekkel korábban megjósolták a Gutenberg-galaxis végét, a könyvnek ma és a jövőben is meglesz a maga szerepe – hangsúlyozta Markó Béla tegnap Nagyváradon, a magyar kultúra napja előestéjén tartott ünnepségen. Az RMDSZ elnöke Szili Katalinnal, a Magyar Országgyűlés elnökével a Bunyitai Vince-könyvtár megnyitóján, majd a Nagyváradi Állami Színházban tartott gálaesten vett részt.
A partiumi fővárosban és a magyarországi Berettyóújfaluban közösen szervezett magyar kultúra napi ünnepségsorozat a két politikus fővédnökségével zajlott. A helyi és a berettyóújfalusi civil szerveztek idén hetedik alkalommal ünnepeltek együtt, de míg az első években egynapos volt az esemény – délelőtt Nagyváradon, délután a magyarországi városban tartották meg ugyanazokat a rendezvényeket –, tavaly és idén már szinte egyhetessé nőtte ki magát az ünnepség. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester az ünnepek ünnepének nevezte e napot, amely a régiós összefogás példájává is válik. Muraközi István berettyóújfalusi alpolgármester örömmel nyugtázta, hogy Románia uniós csatlakozásával végre határmódosítás nélkül közelebb kerülhet Berettyóújfalu Nagyváradhoz. Szili Katalin, aki harmadik alkalommal ünnepelte Nagyváradon a magyar kultúra napját, szintén azt hangsúlyozta: Románia EU-tagsága a magyarság átstrukturálódását is jelenti. Mint mondta: fontos, hogy új nemzetstratégiát tudjunk megfogalmazni. Az 1990-ben a Kanonok soron létesített Bunyitai Vince-könyvtárat az RMDSZ működteti, és 27 ezer kötetet számlál. Az idén felújított könyvtár megnyitóján Szili 100, Markó Béla 50 kötettel ajándékozta meg az intézményt. A két neves vendéget Tempfli József római katolikus megyés püspök is fogadta, majd a színházban tartott ünnepi gálaműsoron vettek részt. Szili és Markó ünnepi beszédeit követően az Aradi Filharmónia kíséretében budapesti és kolozsvári operaénekesek léptek a színpadra, majd Biró Rozália nagyváradi alpolgármester átadta a Magyar Kultúráért Díjakat. Életműdíjjal jutalmazták Antal Béla biharpüspöki nyugdíjas tanárt és Thurzó Sándor zenetörténészt. A Magyar Kultúra Emlékplakettjével Földes Bathó Ida színművészt, Józsa Ferenc élesdi történelemtanárt és Hodgyai Edit néptáncoktatót tüntették ki. Díszokleveleket Gittai István költő, az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport, Cservák Miklós nagyvárad-velencei RMDSZ-elnök és Sándor Dénes, a Nagyváradi Filharmónia művészeti vezetője vehetett át.
Ezt megelőzően Nagyváradon a magyar kultúra napja rendezvénysorozat nyitányaként európai premiernek számító, Román–Magyar Nemzetközi Fotószalon nyílt. Az eseményt egyben a román kultúra napjaként ünnepelték, hiszen Tóth István, a Tavirózsa Fotóklub elnöke már tavaly kezdeményezte a román kultúra napjának hivatalosítását. Javaslatát a kultuszminisztérium elfogadta, így január 15-ét, Mihai Eminescu születésnapját országszerte a román kultúra ünnepeként tartják számon. Nagyváradon e kettős alkalomból szervezték meg a világszerte élő román és magyar fényképészek első közös kiállítását. A két nemzet legjobb fotósai legjobb munkáikat küldték el a megnyitóra. „A kiválogatott kétszáz alkotás felét a nagyváradi barokk palotában lehet megtekinteni, a másik felének a debreceni Kulturális Központ ad otthont” – nyilatkozta lapunknak Tóth István, a kiállítás főszervezője, hozzátéve, a két nemzet fotósai eddig is számos alkalommal együttműködtek, nemcsak itthon, hanem Argentínától Ausztráliáig tartják egymással a kapcsolatot, ám premiernek számít, hogy közös kiállításon mutatkoztak be a nagyközönségnek. A tárlatnyitón Tempfli József római katolikus megyés püspök az emberek alkotta válaszfalak lebontásának szükségességét hangsúlyozta. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester beszédében kiemelte, a román és a magyar nemzetnek együtt, egymás értékeit tiszteletben tartva, közösen kell ünnepelnie a kultúra napját, s ezt az EU-nak is elismeréssel kell fogadnia.

Mesemondó verseny
és népdalelőadás
A Mesék földjén elnevezésű mesemondó verseny volt a Szatmárnémeti Magyar Kultúra Hetének egyik előrendezvénye. A LieterArt és a megyei tanfelügyelőség szervezte hétvégi versenynek a Bãlcescu–Petőfi Általános Iskola adott otthont. „Úgy gondolom, hogy az iskola román és magyar tanárai együttműködésének eredménye ez a verseny. Egyben hagyományteremtő is, hiszen már második alkalommal szerveztük meg ezt a – bátran merem mondani – színvonalas versenyt” – mondta el Muszka Sára, az iskola aligazgatója. A hetvenkilenc szatmárnémeti, V–XII. osztályos diák nagy zsibongással fogadta a vendégeket. Az ötödik és hatodik osztályosok kategóriájának fődíjasa a házigazda iskola tanulója, Koncz Kriszta lett. A hét-nyolcadikosok korcsoportjának pálmáját Rózsa Molnár Henrietta, a művészeti gimnázium tanulója vitte el. A középiskolás kategória fődíját Ilonczai Erika, a református kollégium diákja kapta.
Kolozsváron zsúfolásig telt a hétvégén a népviseletbe, illetve fekete-fehér ünneplőbe öltözött középiskolásokkal a Báthory István Gimnázium díszterme. A magyar kultúra napja alkalmából az ünnepséget Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemében szervezte meg idén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Romániai Magyar Dalosszövetség a kincses városban. Megnyitóbeszédében Tőkés Elek, a házigazda intézmény igazgatója anyanyelvünk értékeire és e kincs megőrzésének, megbecsülésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ünnepségen valamennyi kolozsvári magyar középiskola képviseltette magát, felléptek a Báthory István Gimnázium, a Brassai Sámuel Gimnázium, a Református Kollégium és az Apáczai Csere János Gimnázium népdalénekesei és énekkarai. Az eseményt zongorán és hegedűn előadott Kodály- és Bartók-művek színesítették, az ünnepség fénypontja pedig Jancsó Miklós színművész Himnusz-szavalata volt.

Díjeső a népművészet
mestereinek, őrzőinek
A székelyudvarhelyi művelődési házban szombaton átadták az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjat a 2006-os év kitüntetettjeinek. A gálaműsoron Tankó Albert fafaragónak, a népművészet kiváló mesterének évtizedes munkásságát ismerték el a díjjal. Tankó Albert tanítóként és faragó szakkörök irányítójaként 1958 óta nemzedékek értékítéletét alakította, alapítója és elnöke az udvarhelyi Fafaragók Klubjának, szakmai elismertségét jelzi, hogy 1995-ben a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség is elnökének választotta. Alapítója a Budvár cserkészcsapatnak, amely a ’89-es változásokat követően elsőként alakult meg az országban, Székelyudvarhelyen. A Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító tagja. Balázsi Dénes tanár, helytörténész, néprajzi gyűjtő értékmentő munkásságáért részesült Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjban. Nevéhez fűződik a szentléleki tájház és a Vadrózsák Művelődési Egyesület létrehozása. Tanulmányokat írt a vidék népi mesterségeiről, folklórjáról, helyismereti adatokat gyűjtött, a székely falvak gazdaságtörténetét kutatta. Jakab Rozália farkaslaki tanító, népművész, néprajzgyűjtő eddigi munkásságát Udvarhelyszék Kultúrájáért életműdíjjal ismerték el. A pedagógusokat és szülőket tömörítő Kipikopi Együttnevelő Egyesület az Udvarhelyszék Kultúrájáért közösségi díját vehette át. A szervezők Kacsó András táncoktatót és Székely József képzőművészt post mortem tüntették ki. A rendezvényt a Székely Szimfonikusok hangversenye zárta.

Filmvetítéstől
a hangversenyig
Csíkszeredában könyvbemutatóval, fotókiállítással, filmvetítéssel és hangversennyel ünnepelték a magyar kultúra napját. Kicsinek bizonyult péntek este a Kriterion Ház stúdióterme, ahol Ádám Gyula helyi fotóművész Arcpoétika című fotóalbumát mutatták be. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az alkotások olyan világot tárnak fel, amelyrő sokszor megfeledkezünk ugyan, de amiért érdemes élnünk. A fotóalbumot Cseke Gábor ismertette, aki elismerően szólt a szerzőről és gyűjteményéről, amely közösségi értékeinket gyarapítja. A keménykötésű kiadvány a Hargita Megyei Kulturális Központ sorozatában jelent meg, száz portrét és életképet tartalmaz Ádám Gyula munkájának gyűjteményéből. Ezt követűen a Kriterion Ház kiállítótermében a csíkkarcfalvi fotótábor alkotásainak tárlatát tekinthették meg az érdeklődők, a rendezvényen a sepsiszentgyörgyi Kalagor együttes húzta a talpalávalót.