Ferencz Angéla
Tizenhárom Hargita megyei település csatlakozik a hagyományos közös farsangbúcsúztatóhoz, amelyet immár huszonhetedik alkalommal tartanak most hétvégén Csíkszentdomokoson. A népszokás ma is élő formáiról, tovább éltetéséről, a jelenlegi közösségek életében játszott szerepéről Ferencz Angéla néprajzkutatót, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatóját kérdeztük.
2019. március 01., 13:312019. március 01., 13:31
2019. március 01., 13:332019. március 01., 13:33
– Huszonhetedik alkalommal szervezik meg a Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, a hagyományos rendezvény házigazdája az idén Csíkszentdomokos. A településre várják a hétvégére a megye hagyományőrző csoportjait, amelyek a jellegzetes farsangi szokásokat mutatják be. Mi az idei esemény különlegessége?
– A rendezvény első ízben lesz kétnapos, az első napra, péntekre kiállításmegnyitót terveztünk: a tárlat Ádám Gyula kollégánknak 1985 és 2018 között készült, a domokosi hagyományos farsangtemetésekről készült fotóit sorakoztatja fel. A megnyitó különlegessége, hogy azok is közreműködnek, akik az elmúlt évtizedekben gondoskodtak a hagyomány megőrzéséről, átadásáról: Mihály Anna, Kedves Erzsébet és Kristály József csíkszentdomokosi hagyományőrzőkről van szó.
– Néprajzkutatóként hogyan látja, a farsangtemetést, vagy az ehhez hasonló szokásokat mennyiben kell „kívülről” erősíteni, segíteni a megmaradásukat, illetve mennyiben maradnának fenn spontánul a közösségben?
– Az oda-vissza hatás elvét találtuk ki: a Hargita megyei találkozóra, farsangtemetésre azokat a csoportokat hívjuk meg, amelyek otthon, a településükön megszervezik az eseményt, ez feltétele a találkozón való részvételnek. Annyira szeretik a csoportok a rendezvényt, hogy sokan bekapcsolódtak, ez az egyik oka annak, hogy nem szakad meg a hagyomány. Próbálnak, összeszerveződnek, megújítják a jelmezeiket.
A falusi közösségben is eljátsszák a farsangbúcsúztatót, de a megmaradásban szerepe van annak, hogy kapott egy új dimenziót: a közös Hargita megyei farsangtemetésen való megmutatkozás lehetőségét. A résztvevők megismerték egymást, új kapcsolatok alakulnak ki.
Fotó: Gecse Noémi
Másik fontos dolog, hogy minden évben egy-egy település a házigazda, utoljára 13 évvel ezelőtt volt Csíkszentdomokos, körbement a házigazdaszerep a települések közt, körbeért, és a staféta ismét ehhez a településhez ért.
Az egyik polgármester azt mondta, azért szereti nagyon a farsangtemetést, mert ez az egyetlen rendezvény, amelyik mindenkihez szól a településen, tehát közösségépítés szempontjából jó konstelláció.
– A tapasztalatok szerint a fiatal nemzedék tagjai mennyire kapcsolódnak be a rendezvénybe, illetve hogyan oszlik meg korcsoportok szerinti részvétel?
– Az elmúlt években „fiatalodtak” a részt vevő csoportok, de igazából ez a felnőtt korosztály műfaja, tekintettel arra, hogy
Úgyhogy a hagyományőrzők vigyáznak arra, hogyha bevonják a fiatalabbakat, akkor azok legyenek már kellően érettek. A résztvevők ugyanakkor építenek a helybéli tánccsoportokra vagy azokra a csoportokra, amelyekkel könnyebben lehet mozogni, tagjai összeszoktak. Szépen is táncolnak, énekelnek, hiszen ebben a rendezvényben megmutatkozik a népi dramatikus színjáték is, kilépnek a színpadra, a reflektorfénybe és fontos, hogy jó ízelítőt tudjanak nyújtani az énekeikből, táncaikból.
Fotó: Gecse Noémi
– Hány település képviselői érkeznek az idei farsangtemetésre Csíkszentdomokosra?
– Tizenkét településről jönnek, a tizenharmadik a házigazda. Amit kiemelnék, hogy első ízben tartunk a rendezvény keretében néprajzi konferenciát, ahol Pozsony Ferenc, Barabás László, Balázs Lajos néprajzkutatók is előadnak, mindannyian ismert kutatói az erdélyi népszokásoknak. Ez fontos, mert miközben a médiában is sokat lehet olvasni a farsangról, és a pedagógusok is szívesen nyúlnak a népi tudáshoz,
– A változásokról szólva: említene konkrét különbséget a szokások régebbi, illetve mostani megjelenési formája, értelmezése között?
– Sok olyan vetülete van a hagyománynak, ami ma is ugyanazt a jelentést hordozza, mint régen. Egy faluközösségben, ahol mindenki mindenkit ismer, mindig van kifigurázott személy, akit mindenki ismer, és mindenki ráismer – az ő alakja előtérbe kerül farsangtemetéskor. A humoros helyzetek, figurák közös tudást feltételeznek, helyi társadalomismeretet.
A népi humor már a középkorban is ugyanígy működött, akárcsak a szabadosság és a szabadság egyfajta népi értelmezése, amikor másnak a bőrébe bújhatunk, a sérelmeket is feloldhatjuk. Vagy amikor elégetnek egy szalmabábut, annak a jelképisége univerzális: a tűz, füst tisztítórítusként értelmezhető. Kászonban például egy hídon égetik el, és belerúgják a vízbe, a víz, ami elviszi, szintén tisztító szimbolikával bír.
Ma is ugyanazt jelentik ezek a jelképek, mint régen: amikor a télnek vége van, felhívják a figyelmet arra, hogy következik egy másik időszak. A hamu használatának szimbolikája is idetartozik, a bűnbánatra való felhívást jelenti, ami az egyházi ünnepkörnek megfelelően ma is jelentést hordoz: azt, hogy hamvazószerda, a böjt, a lecsendesülés időszaka következik. De vannak olyan szimbólumok, amik ma már nem ugyanazt a jelentést hordozzák, mint régebben: a termékenységi, bőségvarázsló rítusok, amik benne vannak ebben a szokásban, ma már kisebb erővel bírnak – mint ahogy az ünnepkörökhöz, a mezőgazdasághoz való viszonyunk is változott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!