
Fotó: Iochom Zsolt
Csíkszeredában is bemutatta nagy sikerű Úrasszonyok trilógiájának második kötetét, A nádor asszonyai című regényt Ugron Zsolna kolozsvári születésű, Magyarországon élő írónő.
2015. február 01., 16:282015. február 01., 16:28
A pénteki író-olvasó találkozót Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán, a Lázár-ház dísztermében rendezték. Zsigmond Barna Pál főkonzul az est házigazdájaként köszöntötte a népszerű írónőt, akinek több könyvét olvasta. Megítélése szerint soha ennyi érdeklődő nem gyűlt össze még a Lázár-ház dísztermében, mint a mostani könyvbemutatón.
György Attila író-publicista Ugron Zsolnáról elmondta, a reneszánsz kor alapos ismerője. „Rendkívül részletesen és érzékenyen kibontott események elevenednek meg Erdély történetéből Ugron Zsolna regényeiben” – hívta fel a figyelmet György Attila.
„Olyan könyveket szeretnék írni, amelyek történeti környezetben játszódnak és nyilván nem mindegy, kik a főszereplők. Nem véletlenül választottam a karaktereket, de az ő sorsukon keresztül igyekszem olyan problémákról, gondolatokról írni amelyek ma is aktuálisak” – fogalmazott az író. Mint hangsúlyozta: könyvei nem kimondottan női könyvek, még csak nem is történelmi regények, hanem történelmi környezetben játszódó, erős, karakteres nőkkel megelevenített történetek.
A találkozó végén az írónő dedikálta könyveit, meglepetésére az egyik kötetet az egyéves Zsolnának dedikáltatták. Nevével kapcsolatosan korábban elmondta, Jókai Mórnak van egy novellája, a Hargita, amely az Ugron családról szól, és a tatárjárás idején játszódik. Ebben szerepel egy harcos amazon, Ugron Zolna. Nevét nagymamája választotta számára, ám mire az anyakönyvbe bekerült, a Zolnából Zsolna lett.
Ugron Zsolna első regénye, az Úrilányok Erdélyben 2010-ben jelent meg az Ulpius-ház Könyvkiadónál, és Magyarországon heteken keresztül vezette a könyvek eladási sikerlistáját. 2011 áprilisában a kötetet a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Ferencz Kornélia ismertette a szerző jelenlétében.
Az írónő életében termékeny időszak következett, sorra jelentek meg könyvei. 2011-ben a Szerelemféltők című kötete, 2013-ban a Hét évszak és az Erdélyi menyegző került a polcokra, tavaly év végén látott napvilágot A nádor asszonyai című könyve. A péntek esti könyvbemutatón azt is elárulta, karácsonyra megjelenik a trilógia befejező része is.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!