Fotó: Iochom Zsolt
Csíkszeredában is bemutatta nagy sikerű Úrasszonyok trilógiájának második kötetét, A nádor asszonyai című regényt Ugron Zsolna kolozsvári születésű, Magyarországon élő írónő.
2015. február 01., 16:282015. február 01., 16:28
A pénteki író-olvasó találkozót Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán, a Lázár-ház dísztermében rendezték. Zsigmond Barna Pál főkonzul az est házigazdájaként köszöntötte a népszerű írónőt, akinek több könyvét olvasta. Megítélése szerint soha ennyi érdeklődő nem gyűlt össze még a Lázár-ház dísztermében, mint a mostani könyvbemutatón.
György Attila író-publicista Ugron Zsolnáról elmondta, a reneszánsz kor alapos ismerője. „Rendkívül részletesen és érzékenyen kibontott események elevenednek meg Erdély történetéből Ugron Zsolna regényeiben” – hívta fel a figyelmet György Attila.
„Olyan könyveket szeretnék írni, amelyek történeti környezetben játszódnak és nyilván nem mindegy, kik a főszereplők. Nem véletlenül választottam a karaktereket, de az ő sorsukon keresztül igyekszem olyan problémákról, gondolatokról írni amelyek ma is aktuálisak” – fogalmazott az író. Mint hangsúlyozta: könyvei nem kimondottan női könyvek, még csak nem is történelmi regények, hanem történelmi környezetben játszódó, erős, karakteres nőkkel megelevenített történetek.
A találkozó végén az írónő dedikálta könyveit, meglepetésére az egyik kötetet az egyéves Zsolnának dedikáltatták. Nevével kapcsolatosan korábban elmondta, Jókai Mórnak van egy novellája, a Hargita, amely az Ugron családról szól, és a tatárjárás idején játszódik. Ebben szerepel egy harcos amazon, Ugron Zolna. Nevét nagymamája választotta számára, ám mire az anyakönyvbe bekerült, a Zolnából Zsolna lett.
Ugron Zsolna első regénye, az Úrilányok Erdélyben 2010-ben jelent meg az Ulpius-ház Könyvkiadónál, és Magyarországon heteken keresztül vezette a könyvek eladási sikerlistáját. 2011 áprilisában a kötetet a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Ferencz Kornélia ismertette a szerző jelenlétében.
Az írónő életében termékeny időszak következett, sorra jelentek meg könyvei. 2011-ben a Szerelemféltők című kötete, 2013-ban a Hét évszak és az Erdélyi menyegző került a polcokra, tavaly év végén látott napvilágot A nádor asszonyai című könyve. A péntek esti könyvbemutatón azt is elárulta, karácsonyra megjelenik a trilógia befejező része is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!