Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmgyártásnak és az elmúlt száz év erdélyi, romániai filmkészítésének állít emléket az Erdélyi Mozgóképmúzeum, mely szombaton nyílt meg Kolozsváron.
2023. június 10., 18:272023. június 10., 18:27
2023. június 10., 19:292023. június 10., 19:29
A Xantus Alapítvány által létrehozott múzeum a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF) kötött partnerség révén annak belvárosi székhelyén, a TIFF-ház alagsori galériatermeiben kapott helyet. Xantus Gábor filmrendező, operatőr, egyetemi tanár a megnyitón az MTI tudósítása szerint közölte: a Romániában egyedülálló múzeumot fia, Xantus Áron filmrendező, operatőr, producer álmodta meg, és a jövőben tovább szeretnék bővíteni. A kiállított anyag a múlt század eleji kolozsvári némafilmgyártástól indít és az erdélyi, romániai filmgyártás fejlődését követi nyomon a digitális korszakig, hangsúlyt fektetve a kolozsvári, erdélyi filmesek bemutatására.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató elmondta: sokszor szembesül azzal, hogy milyen kevesen ismerik Kolozsvár filmes múltját, a múzeum épp ezt segít ellensúlyozni. Hozzátette, bár kolozsvári születésű, maga is keveset tudott Janovics Jenőről, holott különleges személyisége filmre kívánkozik.
Xantus Gábor (jobbra, mikrofonnal) szerint a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van a kincses városban
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Koós Ferenc filmes szakember szerint a múzeum azt a korszakot szeretné bemutatni, amikor az operatőrök hatalmas kamerákat cipeltek, és érezték a celluloid szalag „pulzusát”. Xantus Gábor a közmédiának nyilatkozva felidézte, hogy a múzeum egy retrospektív tárlat folytatása, az az iránti érdeklődés bizonyította, hogy helye van Kolozsváron. (A tárlat tavaly decemberi megnyitójáról itt írtunk bővebben). A Xantus Alapítvány által összegyűjtött filmes hagyatékot – eszköztárat, dokumentumokat, fotókat – állították ki, a legrégebbi kiállítási tárgy egy 1906-ból származó filmvetítőgép. A kiállított anyag kronológiájában követi a filmkészítési folyamatot, az idők során alkalmazott technikákat. A Janovics-féle némafilmgyártás és történelmi változás után a Kolozsváron maradt román dokumentumfilmes műhelyeket, az itteni neves színészeket, forgatókönyvírókat, operatőröket mutatja be.
„Az út elején vagyunk, ez egy folyamat kezdete, amit tovább kell építeni, fejleszteni. Megtörtük a jeget, megmentettük a pusztulástól azt, ami egyébként a szeméttelepen végezte volna” – nyilatkozta a közmédiának Xantus Gábor. Az MTI kérdésére elmondta: nehéz tárgyi anyagot gyűjteni egy olyan területről, ahol az elmúlt 120 évben nem sokan figyeltek arra, hogy megmentsék azokat az utókornak, így nagyon sok minden elkallódott. „Hellyel-közzel próbáljuk a hézagokat kitölteni” – mondta a filmrendező, aki szerint szívesen fogadják a további segítséget, adományokat. „Akik valamit hozzá akarnak tenni a múzeumhoz, örömmel vesszük és közszemlére tesszük, hogy más is rácsodálkozhasson arra, mi volt a mozi őse, és hova jutottunk ma” – fogalmazott.
A múzeumban a Janovics-filmgyárat megidéző kiállítási tárgyak mellett számos régi felvevőgép, kamera látható, és Erdélyben készült filmekbe is belenézhet a látogató.
Nem csak Kolozsvár, de egész Erdély, sőt egész Románia vonatkozásában fontos mérföldkőről számolt Xantus Gábor egyetemi tanár, filmrendező, operatőr.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!