A körösfői református templom
Fotó: Rostás Szabolcs
Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot.
2020. május 28., 20:062020. május 28., 20:06
Ablonczy Bálint, a film forgatókönyvíró-rendezője, a Reformáció Öröksége Műhely vezetője az MTI-nek felidézte: a magyar református egyház 1881-ben kialakult szerkezete 1920-ban, a trianoni döntéssel teljesen felbomlott. Romániába 712 ezer, Csehszlovákiába 217 ezer, a mai Szerbia területére 50 ezer, Ausztriába 4 ezer magyar református került, elszakítva a magyarországi egyházkerületektől. Mint mondta, Trianont vallási hovatartozástól függetlenül minden magyar ember tragédiaként élte meg, és minden magyar egyházat érintettek az utódállamok intézkedései.
Ugyanakkor a reformátusok több okból is különösen nehéz helyzetbe kerültek: mind magyarok voltak, míg a határon túlra került katolikusok között voltak például németek is, így a reformátusokat kifejezetten „magyar egyháznak tekintették”. „Ráadásul mögöttük nem állt egy világegyház, mint a katolikusok mögött” – tette hozzá Ablonczy Bálint. A határon túlra került reformátusok helyzetét tovább nehezítette, hogy valamennyi utódállam – még Ausztria is – előírta, hogy a területükre került magyar reformátusok szakítsanak meg minden kapcsolatot a Magyarországi Református Egyházzal, különben jogilag nem ismerik el őket, és nem kapnak államsegélyt.
A rendező kitért arra: az Erdélyi Egyházkerület helyzete különbözött a többitől, hiszen teljes egészében, teljes struktúrájában Romániához került. Ugyanakkor Romániához került a debreceni székhelyű Tiszántúli Egyházkerület nyolc csonka egyházmegyéje, amelyekből létrehozták a Királyhágómelléki Egyházkerületet Nagyvárad központtal. A Csehszlovákiába került magyar reformátusok korábban soha nem alkottak egy közösséget. A békediktátum három történelmi egyházkerület, a Dunántúli, a Tiszáninneni és a Tiszántúli Egyházkerület északi részét vágta le. Ennek alapján 1923-ra alakult ki a három részből álló új egyházigazgatás, a Szlovenszkói Dunáninneni Egyházkerület Pozsony székhellyel, a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület Rimaszombat és a Kárpátaljai Református Egyházkerület Munkács székhellyel.
Délvidéken szintén létre kellett hozni egy önálló református egyházkerületet, Ausztriában azonban annyira kevesen voltak a reformátusok, hogy nem szerveztek egyházkerületet – tette hozzá Ablonczy Bálint. A filmben a téma magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és királyhágómelléki, illetve délvidéki szakértői szólalnak meg. Az interjúk mellett grafikák, korabeli filmhíradók, levelek, feljegyzések és fényképek is segítik a téma megértését. A film megtekinthető a Károli Gáspár Református Egyetem Youtube-csatornáján, a www.youtube.com/user/karoligasparegyetem oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!