2012. december 06., 08:582012. december 06., 08:58
A házigazda Kolozsvári Állami Magyar Színház áramellátásának hibája miatt félórás késéssel kezdődő előadás szakmai körökben sokat dicsért hang- és fénytechnikája az elektromos hálózat csupán részleges helyreállítása miatt ugyan rejtve maradt, a produkciót „takaréklángon” adták elő, de éppen ez az állapot gazdagította újabb részletekkel a történet szerint háborús körülmények között zajló darabot.
Az Igor Štiks regénye alapján készült darab főhőse, Richard Richter 50 évesen döbben rá, hogy mindaz, amit addig a származásáról tudott, hazugság: apja nem náci katona, hanem szarajevói zsidó kommunista volt. Így az íróként és újságíróként is elismert főhős Szarajevóba utazik, hogy felkutassa igazi apját. 1992-t írunk, a boszniai háború, Szarajevó véres ostroma nemrég kezdődött el.
Visszatérve az elejére: amikor beléptünk a nagyterembe helyünket keresve mindössze két reflektor halvány fényénél, nos, ez már önmagában a háborús szükségállapotot idézte, így a kezdő impulzus már az előadás előtt ráhangolta a közönséget a történetre. Arról nem is beszélve, hogy a technikai gondok okozta feszültség ellenére a színészek remekül játszottak, őszintén, átérzéssel megformálva a tragikus történet alakjait, mindezt úgy, hogy a legdrámaibb pillanatokban sem játszották túl a szerepet.
A történet maga nem újszerű: Richard Richter apja keresése közben találkozik Almával, a szarajevói színésznővel, akivel egymásba szeretnek, ám később kiderül, hogy igazi apjának nem ő az egyetlen gyermeke: féltestvérébe szeretett bele. Ezt az amúgy nem túl bonyolult történetet azonban a remek alakítások és a jó időzítések nagyon is hatásossá (nem hatásvadásszá) teszik, miközben egy idős szefárd zsidó, a szarajevói zsidók utolsó képviselője által a regény írójának néhány fontos gondolata is elhangzik arról, hogy Szarajevó ostroma nem etnikai konfliktus, hanem éppen a város elpusztítására irányul, amelyet éppen a sokféle vallás, nyelv és hagyomány tett igazi várossá, a száműzetésről, annak személyes jelképeiről szóló monológ pedig egyenesen könnyfakasztó.
Sajnálom, hogy nem láthattam az előadást „teljes pompájában”, azonban a szerbiai Jugoszláv Drámai Színház és a bosznia-hercegovinai MESS Fesztivál közös produkciója még így, a technika hiányosságaival együtt is az egyik legmegrázóbb élményt nyújtotta az idei fesztiválon.
Igor Štiks: Illés próféta széke – Jugoszláv Drámai Színház, Szerbia – MESS Fesztivál, Szarajevó, Bosznia-Hercegovina. Rendező, színpadi adaptáció: Boris Liesevics. Dramaturg: Branko Dimitrijevics. Díszlettervező: Gorcin Stojanovics. Jelmeztervező: Maja Mirkovics. Zeneszerző: Aleksandar Kostics. Szereplők: Szvetozár Cvetkovics, Vlastimir-Đuza Stojiljkovics, Maja Izetbegovics, Jelena Trkulja, Renata Ulmanski, Bane Jevtics
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok