
Fotó: Biró István
2012. április 20., 10:422012. április 20., 10:42
Hozzáfűzte: tulajdonképpen egy 2010-es nyaraláson készült fotókból válogatta ki a tárlat képanyagát. „Igyekeztem olyan képeket kiválasztani, amelyek nemcsak az ország, a városok hangulatát mutatják be, hanem egy kicsivel többet is elmondanak” – részletezte. Ugyanakkor elmondta, a kiállítás ötlete a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetőjétől, Kós Katalintól származik, ő javasolta, hogy a nyaralás során készített fotókból válogassanak össze egy kiállításravalót.
A vetítéssel egybekötött élménybeszámolóban több boszniai, horvát és albán város jellegezettségeit ismerhette meg a kolozsvári közönség.
A legsokkolóbb képek Szarajevóban készültek, itt másfél évtizeddel a délszláv háború után is láthatók a szétlőtt épületek, golyónyomok a falakon, rengeteg fehér síremlék, ugyanakkor a belvárosi sétálóutca semmiben sem különbözik a nyugat európai országok városaiban megszokottaktól. Útjuk során lépten-nyomon szembesültek az esztelen népirtás nyomaival, rengeteg sírkő emlékeztet a mészárlásokra.
Tóth Orsolya szerint Albániában az őrült közlekedés mellett a tengerparti kukákban „legelésző” tehenek nyújtanak szokatlan látványt az oda tévedő turistáknak. Mint elmondta az albánok jelenleg olyan körülmények között élnek, mint mi 1989 előtt. A tömbházakban a folyóvíz ugyanis nem mindig működik, ezért az épületek tetejére távolról is jól látható, óriási tartályokat szereltek, hogy felfogják az esővizet.
z egyik albán asszonytól megtudták, előfordul olykor, hogy elveszik a villanyt, az áramszolgáltatás akár 24 órára is szünetelhet. „Úgy tűnik azonban, az albánok derűs nyugalommal veszik tudomásul a máshol elviselhetetlennek számító körülményeket” – foglalta össze Tóth Orsolya a Daewoo Matiz személygépkocsival végigjárt útjuk tapasztalatait.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.