Fotó: Varad
A kortárs magyar avantgárdba nyerhettek betekintést azok a nagyváradiak, akik részt vettek a péntek esti Törzsasztalon, ahol Kőrössi P. József ezúttal Aczél Géza költőt, a Debrecenben megjelenő Alföld kulturális folyóirat főszerkesztőjét és Angyalosi Gergely szerkesztőt, irodalomtörténészt faggatta.
2014. február 16., 19:562014. február 16., 19:56
A kezdetektől avantgárd költőnek számító Aczéltól (képünkön) megtudhattuk például, hogyan alakította a technika a műveit. A papírfecnire tintaceruzával leírt első versek esetében ugyanis még nem lehet a költészetére ma jellemző, faltól falig terjedő sorokat alkalmazni, mint ahogy a kockás füzet és a golyóstoll párosítás sem volt alkalmas erre. Az írógép megjelenése viszont már új formát hozott, a számítógép pedig tovább alakította azt.
A Váradon felolvasott alkotások is prózaversek voltak, amelyeknek sajátosságuk a központozás teljes hiánya, a belső rímek viszont sajátos lüktetést adtak a nyomtatásban prózának ható soroknak. Aczél Géza a hetvenes években kezdett alkotni, mint mondja, eleinte inkább csak megtűrt, megmosolygott költő volt, ám néhány szerkesztő már akkor érezte, hogy kezdenek Magyarországra is betörni az új trendek, így láthattak napvilágot művei.
Mint a Törzsasztalon is elhangzott, az akkori hatalom képviselői nagyon nem szerették az avantgárdot, Kőrössi meg is jegyezte, hogy a műfajhoz a politikai kritika is hozzátartozik. Angyalosi félretaszítottnak tartja az avantgárdot. „Elutasítják a magyar művészetben. Most kezdünk csak rájönni, hogy milyen sokat alakított a nyugatos nyelven\" – fogalmazta meg az irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!