Fotó: Varad
A kortárs magyar avantgárdba nyerhettek betekintést azok a nagyváradiak, akik részt vettek a péntek esti Törzsasztalon, ahol Kőrössi P. József ezúttal Aczél Géza költőt, a Debrecenben megjelenő Alföld kulturális folyóirat főszerkesztőjét és Angyalosi Gergely szerkesztőt, irodalomtörténészt faggatta.
2014. február 16., 19:562014. február 16., 19:56
A kezdetektől avantgárd költőnek számító Aczéltól (képünkön) megtudhattuk például, hogyan alakította a technika a műveit. A papírfecnire tintaceruzával leírt első versek esetében ugyanis még nem lehet a költészetére ma jellemző, faltól falig terjedő sorokat alkalmazni, mint ahogy a kockás füzet és a golyóstoll párosítás sem volt alkalmas erre. Az írógép megjelenése viszont már új formát hozott, a számítógép pedig tovább alakította azt.
A Váradon felolvasott alkotások is prózaversek voltak, amelyeknek sajátosságuk a központozás teljes hiánya, a belső rímek viszont sajátos lüktetést adtak a nyomtatásban prózának ható soroknak. Aczél Géza a hetvenes években kezdett alkotni, mint mondja, eleinte inkább csak megtűrt, megmosolygott költő volt, ám néhány szerkesztő már akkor érezte, hogy kezdenek Magyarországra is betörni az új trendek, így láthattak napvilágot művei.
Mint a Törzsasztalon is elhangzott, az akkori hatalom képviselői nagyon nem szerették az avantgárdot, Kőrössi meg is jegyezte, hogy a műfajhoz a politikai kritika is hozzátartozik. Angyalosi félretaszítottnak tartja az avantgárdot. „Elutasítják a magyar művészetben. Most kezdünk csak rájönni, hogy milyen sokat alakított a nyugatos nyelven\" – fogalmazta meg az irodalomtörténész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!