Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében pénteken lezajlott eseményen Káli Király arra próbált választ adni, hogy gazdasági, illetve olvasói szempontból érdemes-e ma történettudományi kutatásokból születõ kéziratokat kiadni. A történettudomány mesterei elnevezésû kolozsvári esten ugyanis – több szerzõje jelenlétében – a Mentor a történetkutatás terén végzett kiadói munkáját ismertette. Az est házigazdája, Egyed Ákos EME-elnök megállapította: másfél évtized alatt a kiadó több mint félszáz történelmi tárgyú címet, többnyire iskola- és falumonográfiákat, forrásgyûjteményeket jelentetett meg. A történész a román és a szlovák történetkutatással párbeszédet, Kolozsvár és Marosvásárhely között szakmai együttmûködést szorgalmazott. Szavait Szabó Miklós marosvásárhelyi történész egészítette ki: a tévhittõl eltérõen a helytörténet-kutatás a tudomány bármelyik más ágával egyenrangú. Az érdeklõdés növekedését alátámasztva Sebestyén Spielmann Mihály történész elmondta: 1989 elõtt két tucatnál kevesebb magyar történésze volt Erdélynek, ma viszont egyre többen hódolnak a szakmának. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész szóvá tette, Erdélyben alig van olyan mûhely, amely forráskutatással és elõkészítéssel foglalkozna, ráadásul a kutatás nincs összehangolva, nem tudni, melyik idõszak mennyire van lefedve, emiatt sok a fehér folt. Az elvégzendõ munkára utalva jegyezte meg Szarka László: a huszadik század nem lezárt, hanem ismeretlen fejezet, nagyon sok forrás vár feldolgozásra. Hozzátette, a magyar történetkutatásnak más nemzetek forrásait is igénybe kell vennie, de ugyanolyan hasznos más nyelveken is közölni a történetünkrõl írt munkákat. Az est zárásaként a kiadó két legújabb mûvét mutatták be. A Pál-Antal Sándor gondozásában ötkötetesre tervezett Székely Székek a 18. században címû sorozat elsõ kötete – Marosszék 1701–1722 között –, illetve Tüdõs S. Kinga gondozásában megjelent Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és fõemberek végrendeletei 1600–1660 címû munka kapcsán elhangzott: nemcsak a huszadik, a megelõzõ századok is bõséges, feltárásra váró forrást õriznek.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.