Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében pénteken lezajlott eseményen Káli Király arra próbált választ adni, hogy gazdasági, illetve olvasói szempontból érdemes-e ma történettudományi kutatásokból születõ kéziratokat kiadni. A történettudomány mesterei elnevezésû kolozsvári esten ugyanis – több szerzõje jelenlétében – a Mentor a történetkutatás terén végzett kiadói munkáját ismertette. Az est házigazdája, Egyed Ákos EME-elnök megállapította: másfél évtized alatt a kiadó több mint félszáz történelmi tárgyú címet, többnyire iskola- és falumonográfiákat, forrásgyûjteményeket jelentetett meg. A történész a román és a szlovák történetkutatással párbeszédet, Kolozsvár és Marosvásárhely között szakmai együttmûködést szorgalmazott. Szavait Szabó Miklós marosvásárhelyi történész egészítette ki: a tévhittõl eltérõen a helytörténet-kutatás a tudomány bármelyik más ágával egyenrangú. Az érdeklõdés növekedését alátámasztva Sebestyén Spielmann Mihály történész elmondta: 1989 elõtt két tucatnál kevesebb magyar történésze volt Erdélynek, ma viszont egyre többen hódolnak a szakmának. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész szóvá tette, Erdélyben alig van olyan mûhely, amely forráskutatással és elõkészítéssel foglalkozna, ráadásul a kutatás nincs összehangolva, nem tudni, melyik idõszak mennyire van lefedve, emiatt sok a fehér folt. Az elvégzendõ munkára utalva jegyezte meg Szarka László: a huszadik század nem lezárt, hanem ismeretlen fejezet, nagyon sok forrás vár feldolgozásra. Hozzátette, a magyar történetkutatásnak más nemzetek forrásait is igénybe kell vennie, de ugyanolyan hasznos más nyelveken is közölni a történetünkrõl írt munkákat. Az est zárásaként a kiadó két legújabb mûvét mutatták be. A Pál-Antal Sándor gondozásában ötkötetesre tervezett Székely Székek a 18. században címû sorozat elsõ kötete – Marosszék 1701–1722 között –, illetve Tüdõs S. Kinga gondozásában megjelent Erdélyi Testamentumok III – Erdélyi nemesek és fõemberek végrendeletei 1600–1660 címû munka kapcsán elhangzott: nemcsak a huszadik, a megelõzõ századok is bõséges, feltárásra váró forrást õriznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok