
Fotó: Krónika
Az épület romos állapota miatt meghatározatlan időre bezárt a nagykárolyi városi színház, amely tavaly októberben ünnepelte megalakulásának századik évfordulóját. A színház vezetősége és a nagykárolyi önkormányzat képviselői közösen döntöttek az intézmény bezárásáról, mivel Georgescu Bogdan igazgató évek óta sikertelenül próbálta meggyőzni a városvezetést, hogy tegyenek lépéseket az épület állagának javítása és felújítása érdekében. Az 1950-es években ugyanis szakszerűtlen beavatkozásokkal megbontották a Kopacsek György tervei alapján, Bede Antal építőmester irányítása alatt elkészült épület stabilitását: a kommunizmus éveiben arisztokratikusnak tartott páholyokat felszámolták, lebontották az alsó sort, az emeleti részeken levőket pedig befalazták – ennek következtében tönkrement a terem akusztikája. Átépítették az épület késő szecessziós stílusban készült homlokzatát, majd egy előcsarnokot és két oldalsó kijáratot toldottak a színházhoz, azonban néhány éve ezek az utólag épült részek elkezdtek leválni a régi falakról, a toldásoknál 10–15 centiméteres repedések keletkeztek. Két éve aládúcolták a karzatot, mivel ott is szerkezeti problémákat észleltek, korábban pedig a díszleteket tartó gerendázatot újították fel, de továbbra is gondok vannak az épület tetőzetével, ezért esőzésekkor beázik. A tűzoltóság nem adott működési engedélyt az épületre, hiszen vészhelyzet esetén nem lenne hol menekülniük az embereknek.
Nagykárolyban eddig minden jelentősebb kulturális rendezvényt a színházban tartottak, ugyanis ez volt az egyetlen erre alkalmas épület a városban. Bár a városnak nincs színtársulata, vannak saját együttesei és zenekarai, szépen fogytak a bérletek a meghirdetett előadásokra, sokan voltak kíváncsiak a különböző amatőr és profi előadók, vándortársulatok műsoraira. Az intézmény bezárása miatt elmaradnak a szatmárnémeti színház bérletes előadásai, és át kell szervezni a művelődési ház őszi fesztiváljait is.
Októberre készül el a színházépület állagát bemutató tanulmány, amelyet az önkormányzat tavaly márciusra ígért. Akkor a város vezetősége tagadta, hogy veszély fenyegetné az ingatlant. Az igazgató most azt reméli, hogy nemcsak a színházat, hanem a művelődési házat is sikerül rendbe tenni. A javításhoz szükséges pénzt pályázati úton tervezik összeszedni, de egyelőre még nem tudni, mikor nyitja meg ismét kapuit a nagykárolyi teátrum.
Krónika
A nagykárolyi színház
Október 15-én lesz százegy éve, hogy a nagykárolyi színházban bemutatták az első színielőadást, Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című énekes korrajzát. 1901-ben alakult a város első önálló társulata Krémer Sándor vezetésével, 1912-ben a Bánk Bánt, 1913-ban Az ember tragédiáját játszották nagy sikerrel. A kétszáz ülőhellyel és huszonhat páhollyal rendelkező épület 1919-ig a nagykárolyi születésű költő-drámaíró Gáll József nevét viselte.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.