2012. október 31., 12:192012. október 31., 12:19
Tőkés László úgy fogalmazott: „a rendszerváltás azért is bicsaklott meg, mert ez a folyamat nem ment még végbe”, pedig „a rendszerváltozásnak szerves része egy erkölcsi rendszerváltozás”, az egyház megtisztulása pedig „a morális dimenziója a rendszerváltozásnak”.
Rámutatott: „bőrünkön érezzük, hogy ha nem történik meg a múlttal való szembenézés, akkor elaknásított területekre érünk”, s „az egyházi közélet még ma is alá van aknázva”.
Meglátása szerint a romániai „magyar kistársadalom”, a közélet, a politikai élet is „elaknásított terület”. Hozzátette: az átvilágítási törvény csak 1999-ben született meg, ezért is késett és késik ma is a kollaborálók számonkérése. Mint mondta, ő maga is több egyházi ügynököt leplezett le, és vannak közöttük olyanok is, akik „még mindig ott vannak magas polcon” az erdélyi közéletben.
Tőkés szerint a lelkipásztoroknak két választásuk volt a pártállami időkben: vagy hitvallók, vagy együttműködők lettek, de közülük azok voltak többségben, akik „a hétköznapok hőseiként állták a sarat” és hitvallókká váltak.
Kiemelte, a valósághű történetírásnak aktuálpolitikai jelentősége is van, amennyiben segít feltárni a közelmúltat és megnevezi a kollaborálókat, akik iránt „semmiféle gyűlöletet” nem érez. Az erkölcsi megtisztulás folyamatában a film két rendezője elévülhetetlen érdemeket szerzett - tette hozzá.
Petényi Katalin a film egyik rendezője és írója elmondta: Tőkés László elszántsága a civil kurázsi kimagasló példája volt. Közölte, a filmben a román kommunista titkosszolgálat, a Szekuritáté működéséről, az azzal való kollaborálásról, „a szenvedésekről, a hitről és a hűségről” is szó esik. A filmben megjelennek a korabeli tanúk visszaemlékezései és velük párhuzamosan a tartótisztek jelentései.
Beszélt arról is, hogy Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök az újonnan feltárt dokumentumok és a Szekuritáté jelentéseinek tükrében jelenik meg a filmben, és azt is bemutatják, hogyan építették ki Tőkés László és édesapja, Tőkés István teológiaprofesszor köré az ügynökhálózatot még közvetlen baráti körükben és családjukban is. Ezenkívül drámai módon megjelenik a filmben a temesvári forradalomhoz vezető út - jegyezte meg.
Kabay Barna, a film rendező-producere elmondta: az idén nyáron Tusnádfürdőn már bemutatott alkotás a mai fiatalokat is meg akarja szólítani, az azonban kérdés, hogy ez mennyire sikerül. A rendező megköszönte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MTA segítségét a film elkészítéséhez.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.