
A kölcsönös tisztelet és a számonkérés is kulcsa a nézők és színház zavartalan viszonyának
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Tompa Gábor rendező-igazgató úgy véli, nem csak a színházi előadás iránti tiszteletlenséget, hanem a nézők egymás iránti tiszteletlenségét is jelzi, ha valaki előadás alatt mobilozik, vagy nem tartja be a színházi terekre vonatkozó szabályokat. Szerinte a teremszemélyzetnek közbe kell lépnie, ha hasonlót észlel. A Kolozsvári Állami Magyar Színház direktorát annak kapcsán kerestük meg, hogy pár napja felháborodást keltett az eset, miután a kincses város román színházának előadása közben két nő gyorséttermi ételt fogyasztott a nézőtéren.
2024. január 11., 19:022024. január 11., 19:02
Tisztelniük kellene a nézőknek a színházi előadást és a színháziakat, ahogyan a színészek is megtisztelik a közönséget – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy
Az eset jelentős visszhangot és felháborodást keltett a közösségi oldalakon és a román médiában. Cristian Grosu, a Hamlet szerepét játszó színművész elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes nézők nem tisztelik eléggé a színházi teret és az előadást. Grosu azt is kiemelte, hogy a mobiltelefonok nézegetése, csengése előadás közben szintén azt jelzi, hogy a közönség nem becsüli kellőképpen a színházat és az előadást.
A fegyelem és figyelem elengedhetetlen egy színházi előadás alatt
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Tompa Gábor megkeresésünkre kifejtette, a jelenségnek, hogy egyesek nem viseltetnek kellő tisztelettel a színházi előadás iránt, az elsekélyesedett oktatási rendszerben is keresendő az oka.
Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy a színházi személyzetnek meg kell követelnie a fegyelmet az intézményekben: nem szabad szó nélkül hagyni, ha a nézőnek megszólal a mobiltelefonja, vagy fényképez vagy beszélget az előadás alatt” – hívta fel a figyelmet az igazgató. Kifejtette, a színházi teremszemélyzet feladatköréhez tartozik, hogy biztosítsa az előadás zökkenőmentességét. Tompa Gábor arról is beszélt, a színházakban a hangosbemondón elhangzik előadás előtt, hogy ki kell kapcsolni a mobiltelefonokat, és ettől kezdve a személyzetnek joga van kivezetni a teremből azokat a nézőket, akik zavarják az előadást vagy nem tartják be a szabályokat.
Hozzátette, felmerül az a kérdés is, hogy miért megy színházba valaki: ha nem a művészet iránti kíváncsiságból, az élmény iránti vágyból, akkor forduljon másfajta szórakozási lehetőségekhez. „Sokszor látom, hogy vannak nézők, akik nem követik ezeket a szabályokat. Vannak olyan színházak, ahol mihelyt látják, hogy a néző bekapcsolja a telefonját vagy fényképez, rögtön kivezetik. A fényképezés kiváltképp tilos, hiszen jogdíjas a színház esetében. Sok helyen jártam Németországtól Görögországig, ahol kivezettek nézőket emiatt” – ismertette az igazgató.
Tompa Gábor azt is hozzátette, hogy ennek az ellenpéldáját látta Dél-Koreában – ahol a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című filmjének színházi adaptációjával lépett fel 2013-ban. „A keleti kulturális terekben hatalmas tisztelettel, fegyelemmel és figyelemmel követik a nézők még a magyar nyelven megszólaló vendégprodukciót is. Bár a nyelvet nem ismerik, de az előadás minden rezdülését tudják követni. Ez egy ősi kultúra folyamatossága, és a hagyományhoz való kötődés tisztelete” – fogalmazott Tompa Gábor.
Ahogyan a színészek estéről estére mintegy „kitárulkoznak” a nézőknek, felmutatnak bizonyos viselkedési formákat, és ahogyan az ember a templomban sem kezd el fütyülni, úgy a nézőknek is alázattal kellene viseltetniük a színház iránt. „Egyébként azt látjuk, hogy sajnos egyre több helyen fordul elő vandalizmus Európában az illegális migránshullámok miatt is. Ennek pedig a társadalom szabályaira nézve súlyosak a következményei, sokkal súlyosabbak, mint a színházi tiszteletlenség” – mondta Tompa Gábor.
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Úgy fogalmazott,
„A kölcsönös tisztelet és a számonkérés is a kulcsa a nézők és színház zavartalan viszonyának. Vannak eszközök erre, még akkor is, ha a teremszemélyzet jórészt törékeny hölgyekből, fiatalokból áll, akadnak munkatársak, akik képesek kivezetni a rendbontókat” – mutatott rá az igazgató.
Beszélgetésünk során azt is érintettük, hogy gyakran látni előadás közben, amint felvillannak a mobiltelefonok képernyői – mintha az oly sokakra jellemző mobilfüggőségnek még egy színházi előadás idejére sem akarnának egyesek ellenállni. „Ez nemcsak a színházi előadás iránti tiszteletlenséget, hanem a nézők egymás iránti tiszteletlenségét is jelzi, hiszen a felvillanó képernyő igenis zavaró. Koncerten is elképesztően zavaró, ha megszólal egy telefon” – mondta az igazgató. Arról is szólt, hogy nemrég kellemetlen élményben volt része: a bukaresti Enescu komolyzenei fesztiválon a Ro-Alert figyelmeztető hangja szólalt meg sok telefonból egyszerre koncert közben, mert kerestek egy elveszett kislányt a városon kívül. „Ilyen esetben nem az Atheneum koncerttermében keresendő az elveszett személy.
hiszen a teremből adott esetben kiléphetünk az előcsarnokba, az utcára, ahol van jel, de az előadást nem szabad zavarni. Tehát ha valaki a színházra áldoz egy-két órát, az legyen szent” – mondta az igazgató.

Életműdíjat kapott Bocsárdi László rendező, Tompa Gábor pedig a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezéséért vehetett át elismerést a hétfő esti UNITER-gálán, amelyet Temesváron tartottak.

Több szempontból is fontos elismerés a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál számára, hogy megkapta március 14-én a Román Színházi Szövetség (UNITER) Ion Caramitruról elnevezett kiválósági díját.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!